Kommunikációs csata a Molnál, "titkos" banki stressztesztek

Mosonyi az indoklásban jelezte, hogy fordított ütemterv esetén több banki hitelszerződést sértenének meg, amely a csoport más hitelei esetében automatikus szerződésbontást (és persze magasabb kamatfelárat) jelenthetne. Természetesen ez a kommentár is része lehet annak a kommunikációs csatának, amely az utóbbi hetekben forrt fel a Mol/INA és a kormányzat között. Emellett a horvát kormányzat felvetése nyomán elképzelhető, hogy nyilvánossá teszik az INA privatizációs szerződését, amely elől Mosonyi sem zárkózott el.

50 bázispontos kamatcsökkentéssel számolnak a piaci szereplők a mai MNB-döntés kapcsán. A konszenzus széleskörűnek tekinthető, ám van egy-két vélemény, amely szerint 75, de akár 100 bázispontos monetáris enyhítésre is sor kerülhet. A hazai kötvénypiacon ennél jóval nagyobb, 100 bázispont körüli kamatvágásra rendezkedtek be a befektetők, miközben a határidős kamatláb-megállapodások ennél némileg szerényebb mértékű csökkentést áraznak. A döntés délután 2 órakor, míg a sajtótájékoztató 3 órakor lesz.

Az európai stressztesztek sem mutatnak szépen! Az európai hatóságok által végzett banki stressz tesztek szerint 22 nagybank közel 400 milliárd eurós hitelezési veszteséggel szembesülhet idén és jövőre, bár ennél több részletet nem tesznek közzé egyelőre. Az biztos, hogy a vizsgálat során használt feltételek enyhén rosszabbak az Európai Bizottság által jövendölt makrogazdasági mutatóknál, ugyanakkor csak a hitelekre tért ki a kutakodás, a rossz eszközök kevésbé kerültek nagyító alá. Ami még változás az amerikai stressz tesztekhez képest, az az, hogy itt nem fogalmaznak meg további lépéseket (például tőkeemelés) a pénzintézetekkel szemben.

Ugyanakkor elég fura, hogy az európai politikusok – köztük a német pénzügyminiszter – vonakodnak közzé tenni az eredményeket, melynek igen prózai oka lehet: félnek az esetleges negatív következményektől, hisz jelentős szemét halmozódhatott fel az európai bankoknál. Ezt nem is nagyon tudták kezelni, kapóra jött nekik ez a hatalmas eufória a piacokon, szőnyeg alá lehetett söpörni a bajokat (ne felejtsük el, hogy Európában jóval kisebb mértékű volt a banki tőkeemelés, mint az USA-ban), továbbra is jól működött az Európai Unióra jellemző struccpolitika.

Még áprilisban az IMF is magasabb tőkeemelést valószínűsített az európai bankszektorban (375 milliárd dollár), mint a tengerentúliban (275 milliárd), ehhez képest nem sok minden történt. Amúgy a biztosítótársaságok körében is szeretnének elvégezni egy hasonló procedúrát, bár annak eredményeit valószínűleg csak jövő tavasszal teszik közzé .