Egyre hosszabb a banki feketelista

Több mint 130 ezerrel nőtt a szeptember végéig tartó egy év alatt azoknak a természetes személyeknek a száma, akik lejárt hiteltartozás, vagy bankkártya-visszaélés miatt szerepelnek a BISZ Zrt. által kezelt Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR). A társaság nyilvántartása szerint a harmadik negyedév végén már 734 ezer adós szerepelt a listán, holott egy évvel korábban még „csak” 600 ezer. A lakossági KHR rendszerbe kerülni pedig nem könnyű: ez akkor történik meg, ha az adós legalább kilencen napos késedelemben van, és hiteltartozása meghaladja a mindenkori minimálbér összegét. Ami pedig a fennálló lakossági mulasztások számát illeti: ezekből már több mint 920 ezret tartanak nyilván, holott egy évvel ezelőtt még ennek alig több mint kétharmadára rúgott a darabszám.

Nem biztatóak a bankok hitelportfóliójának minőségére vonatkozó felügyeleti statisztikák sem: ezek szerint a teljes, minősítési kötelezettség alá tartozó hitelállomány 4,85 százaléka volt problémás minősítésű június végén, további bő 4,5 százalék pedig már a külön figyelendő kategóriába tartozott.

A kilátások pedig nem tűnnek jónak: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közelmúltban nyilvánosságra hozott, legfrissebb hitelezési felmérésének eredménye szerint a hazai bankok jelentős része a hitelportfólió minőségének további romlását várja a következő hónapokban. 

A jegybank a múlt héten ismertette egy, szintén e témakörben, a nyáron készített felmérés eredményeit is: eszerint a felmérésben részt vevő bankoknál valamennyi ügylettípusnál 1,5-2,5-szeresére növekedett a legalább 90 napos késedelemben lévő ügyletek aránya egy év alatt, a romlás az ingatlanfedezetű devizahiteleknél volt a legnagyobb mértékű.

A teljes bankszektort tekintve a tanulmány szerzőinek becslése szerint 2008 júniusa és 2009 júniusa között összességében mintegy 25 ezerrel emelkedhetett meg a 90 napon túli mulasztásban lévő jelzálog fedezetű ügyletek, és mintegy 200 ezerrel az ugyanekkora késedelemben lévő fedezetlen ügyletek száma. Az idén június végén így mintegy 42 ezer jelzálog fedezetű, és körülbelül 500 ezer fedezetlen, nem-lezárt ügylet lehetett 90 napos késedelemben a bankok könyveiben.

Természetesen a hitelintézetek a maguk eszközeivel igyekeznek megállítani, illetve megelőzni a további romlást: megerősítették követeléskezelési, illetve behajtási tevékenységüket. A központi követeléskezelési részlegekben, illetve a behajtással foglalkozó call centerekben dolgozó munkatársak száma például 5-15 százalékkal nőtt, és az értékesítőkre is nagyobb arányban bíztak hitelbeszedési feladatokat.

A bankok korábban kezdik meg késedelem esetén az ügyfelek figyelmeztetését, de a törlesztési nap előtt is rutinszerűen sms-t küldenek, s a "puha" behajtási szakaszban is gyakoribbá váltak a személyes megkeresések. A bankok a késedelembe eső ügyfeleket korábbi viselkedésük alapján kockázati kategóriákba sorolják, és annak függvényében alkalmaznak különböző intenzitású kommunikációs eszközöket. Az üzenetek hangneme és stílusa általában annál keményebb, minél hosszabb ideje áll fenn az ügyfél mulasztása.

A behajtási rendszer erősítése mellett a bankok különböző adósvédelmi csomagokat is kidolgoztak, amelyek hatására az átstrukturálások aránya erősen megugrott: a jelzáloghiteleknél 2009 második negyedévében 0-ról 0,7 százalékra, míg a fedezetlen hiteleknél 0,5 százalék alattiról 2,5 százalék fölé emelkedett az átstrukturált hitelszerződések számaránya az egy évvel korábbihoz képest.

Bár a követeléskezelés hatékonysága javult, nem tudta kompenzálni a portfólió romlását – állapították meg az MNB szakértői. A lakáscélú devizahiteleknél, illetve szabad felhasználású hiteleknél nemcsak a mulasztásban lévő adósok aránya növekedett, hanem a mulasztó adósok kisebb eséllyel is tértek vissza a teljesítő vagy "alacsony késettségű" kategóriákba 2009 második negyedévében, mint egy évvel korábban. Míg például 2008 második negyedévében az 1-30 napos késedelemben lévő szabad felhasználású jelzáloghiteleknél az összes ügylet közel 50 százaléka lett problémamentes, egy évvel később már kevesebb mint 40 százaléka.