A hazai háztartásoknál szeptember végén 7817,6 milliárd forintnyi kölcsön volt kinn, ez alig százmilliárd forinttal több a decemberinél, és „mindössze” 13,6 százalékkal múlja felül az egy évvel korábbi értéket. Ezen belül a lakáscélú kölcsönök 12,9, a fogyasztásiak 15,6 százalékkal gyarapodtak. Figyelemre méltó viszont, hogy a szektor folyószámlahiteleinek állománya lassan, de folyamatosan gyarapodott, így a szeptemberi, 430 milliárd forint körüli mennyiség 17,1 százalékos éves emelkedést tükröz.
Betéti oldalon hasonló mértékű – 13 százalékos – volt az MNB által kimutatott éves növekedés, és a szektor által elhelyezett pénzmennyiség szeptember végén már meghaladta a 7 400 milliárd forintot. A hasonló ütemben gyarapodó hitel- és betétállományt produkáló első három negyedévhez viszont több, a háztartásoktól független tényező is kellett: egyrészt a forint árfolyama a márciusi mélypont után mind az euróhoz, mind a svájci frankhoz képest jelentősen korrigált, illetve a magas kamatszint miatt sok egyéb megtakarítás is betétekbe vándorolt.
A szeptember egyébként hasonlóan alakult a megelőző hónapokhoz képest. A háztartások ekkor is betételhelyezők voltak: a forintbetéteknél 34,1, a devizabetéteknél 18,6 milliárd forint nettó elhelyezés történt. A szezonálisan nem igazított állományi adatok szerint a háztartások forinthitel-állománya 11,3 milliárd forinttal nőtt, a devizakölcsönöké pedig 17,4 milliárddal csökkent ebben a hónapban, elsősorban az átértékelődés és egyéb változás okozta hatás miatt. A forintbetétek szezonálisan nem igazított állománya 2,2 milliárd forinttal csökkent, viszont a devizabetéteké az átértékelődés és egyéb változás okozta csökkenés ellenére 6,6 milliárddal nőtt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.