Nem tudunk mit kezdeni a fizetésképtelenséggel
Györfi-Tóth Péter, a Horváth és Társai DLA Piper nemzetközi ügyvédi iroda partnere szerint a magyarországi szereplőknek három alapvető problémával kell szembenézniük. Egyrészt a most fennálló peres, illetve fizetésképtelenségi eljárási rend arra ösztönzi a finanszírozókat, hogy azonnal a felszámolás eszközéhez nyúljanak a hosszadalmas pereskedés helyett, akár indokolt a lépés, akár nem.
Másrészt – korábbi tapasztalatok híján – sem a vállalkozások, sem a finanszírozók nem kezelik jól a fizetési nehézségeket: előbbiek ugyanis, amíg lehet – a túlélésben bízva – igyekeznek palástolni nehézségeiket, utóbbiak pedig az immár súlyossá vált gondokkal szembesülve szinte azonnal lemondanak az adósról, a felszámolás irányába terelve az eseményeket. Az adós által kezdeményezett csődeljárás vagy néhány, bíróságnál benyújtott felszámolási eljárás iránti kérelem pedig – hangsúlyozta a szakértő – Magyarországon gyakorlatilag egyenlő a vállalkozások végével.
A harmadik gondot pedig a jogi szabályozás hiányossága jelenti: például a hazai jogszabályok egyikében, így a csődtörvényben sem szerepel a fizetésképtelenség definíciója, és nem léteznek olyan jogszabályok sem, amelyek aktív és preventív magatartást írnának elő az adós számára.
Maguknak a hitelintézeteknek is elég vegyesek a tapasztalataik, már ami az adósok együttműködési készségét illeti, ám a nyilatkozók többsége javuló helyzetről számolt be ennek kapcsán. Lovas Emese, a Commerzbank Zrt. üzletfejlesztési igazgatója szerint például a kliensek döntő többsége előre jelzi, ha fizetőképességével probléma lehet, akár ha egy fontos szállítójával/vevőjével megszűnik a szerződés, vagy éppen egy vevő nem tud fizetni. A jogszabályi környezeten viszont van mit javítani a hitelintézetek szerint is.
A Raiffeisen Banknál emlékeztettek arra, hogy a nyugat-európai, de például a cseh csődtörvény szerint is a felszámolót a hitelezők jelölik ki. Ez biztosítja azt, hogy a felszámolás elérje a célját, azaz a hitelezők a lehető legnagyobb arányban hozzájussanak a követelésükhöz. A magyar csődtörvény ezzel szemben kizárja a hitelezőket a felszámoló kiválasztásából, joguk arra korlátozódik, hogy egyszer leváltsák a felszámolót. Az új csődeljárás kapcsán – tették hozzá – még nincsenek tapasztalatok, az azonban már megállapítható, hogy a csődök száma jelentős mértékben emelkedett. Szkeptikusak a banknál a csődeljárások sikerességét illetően is: azt prognosztizálják, hogy a csődeljárások legtöbbje felszámolásba fordul.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.