Túlélik a válságot a bankok

A szakértő szerint ugyanakkor a kelet-közép-európai bankoknak változatlanul nem lesz nagy kedvük hitelezni, hiszen a hitel/betét arány a legtöbb régiós országban nemhogy mérséklődött volna, hanem még növekedett is, és a külső források aránya sem csökkent a szereplőknél. A hitel/betét arány a balti államokban a legmagasabb, néhol 300 százalék feletti, de Magyarországon is 140 százalékos volt a harmadik negyedév végén a mutató.
A szakértő szerint a régiós bankok profitabilitása szempontjából továbbra is meghatározó marad a hitelportfólió minőségének alakulása, és ebből a szempontból nem túl kedvező a helyzet. A nem teljesítő tételek aránya ugyanis 2010-ben is tovább növekszik, és csak a következő évtől várható javulás. (A magyarországi bankoknál a problémás tételek aránya 10-12 százalékon tetőzhet, de például Ukrajnában vagy Oroszországban ennek többszöröse is lehet a nem teljesítő ráta.)
Mindezek tükrében nem csoda – mutatott rá Simonyi –, hogy a magyarországi hitelintézetek többségénél csendben bár, de sorban tőkét emeltek a tulajdonosok az elmúlt időszakban. S jól tükrözi a költséghatékonysági mutatók javítása érdekében tett erőfeszítéseket, hogy a szereplők összességében 7 százalékos költségcsökkentést hajtottak végre, ennek több mint a felét a bérekkel összefüggő kiadások lefaragása adta.
A globális pénzügyi válság kapcsán Simonyi Tamás úgy vélekedett: azzal, hogy az államok és a jegybankok a pénzügyi szektor segítségére siettek, gazdasági kőkorszakot úszott meg a világ, hiszen ennek hiányában összeomlottak volna a fizetési rendszerek, betétiszámla- és folyószámlapénzek tűntek volna el, és káoszba fulladt volna a bankszektor. A válság erejét jelzi – tette hozzá –, hogy a világ bankjainak vesztesége eléri a 4000 milliárd dollárt. Ezen belül a céltartalékok mintegy 700 milliárdot tesznek ki, ennek a felét mutatták ki a bankok a múlt évig, a többit az idén képzik. Figyelemre méltó adat az is, hogy az ötven legnagyobb európai bank ötöde veszteséget volt kénytelen kimutatni 2009 első fél évére vonatkozóan.
Pozitív fejlemény ugyanakkor, hogy az elmúlt három negyedévben újraéledt a bankközi piac, így már van likviditás, emellett megindult mind a bankikötvény-, mind az államkötvény-kibocsátás. A nyár végén pedig megindult a részvénykibocsátás is a hitelintézeteknél, így lehetővé vált, hogy az állami befolyástól egyébként enyhén szólva is idegenkedő piaci szereplők refinanszírozni tudják az állami részvételt.
A részvénykibocsátások ugyanakkor 30-40 százalékos diszkont mellett történtek meg, és a banki részvények darabszámának jelentős növekedéséhez vezettek. (A Bank of America papírjainak száma például több mint a kétszeresére emelkedett, de a Barclays-részvényeké is 70 százalékkal nőtt.)
A negatív tényezők közé sorolandó ugyanakkor – mutatott rá Simonyi Tamás –, hogy a vállalati hitelek minősége tovább romlott, emellett ugrásszerűen megnőtt a cégcsődök száma. A szakértő szerint jelentős kockázatokat hordoz magában az ingatlanfejlesztési hitelezés is, hiszen amennyiben a finanszírozott ingatlanok eladhatatlannak bizonyulnak, az azonnal jelentősen növeli a bank veszteségeit.

Lehet új eladás itthon is

A Kelet-Európában jelen lévő banki szereplők túlnyomó többsége elkötelezett a helyi piacok iránt, ám akadnak olyan versenyzők, amelyek megfelelő ajánlat beérkezésekor kivonulnának – vélekedett Simonyi Tamás. Emellett vannak a piacról kényszerűen távozók is, akik a szabályozásnak nem tudnak megfelelni. A potenciális vevők között – tette hozzá – feltűnhetnek kockázatitőke-társaságok, egyes nagybankok, de helyi vállalkozások is. Ez utóbbira Magyarországon is akadt példa (a Wallis Befektetési Zrt. vette meg a WestLB Hungariát), és hamarosan hasonló bejelentés történhet egy olyan tranzakcióról, amely a KPMG közreműködésével valósul meg.

Barát Mihály Lehet új eladás itthon is A Kelet-Európában jelen lévő banki szereplők túlnyomó többsége elkötelezett a helyi piacok iránt, ám akadnak olyan versenyzők, amelyek megfelelő ajánlat beérkezésekor kivonulnának – vélekedett Simonyi Tamás. Emellett vannak a piacról kényszerűen távozók is, akik a szabályozásnak nem tudnak megfelelni. A potenciális vevők között – tette hozzá – feltűnhetnek kockázatitőke-társaságok, egyes nagybankok, de helyi vállalkozások is. Ez utóbbira Magyarországon is akadt példa (a Wallis Befektetési Zrt. vette meg a WestLB Hungariát), és hamarosan hasonló bejelentés történhet egy olyan tranzakcióról, amely a KPMG közreműködésével valósul meg. Túlélik a válságot a bankok hazai bankok szektorszinten várhatóan nyereséget tudnak kimutatni -->