Lesz miről beszélnie, hiszen a várakozásokkal ellentétben a munkanélküliség továbbra is az egekben, az "óriási" fellendülés valahogy kikerülte a munkaerőpiacot. A nyomás pedig egyre nagyobb, mert dacára az egy éve tartó tőzsdei száguldásnak, a pénzügyi optimizmus csak nem akaródzik behatolni a fogyasztói közösségbe. Ennek kiváló bizonyítéka a tegnap megjelent februári fogyasztói bizalmi index: 10 havi mélypont.
Márpedig a társadalmat és a szavazóbázist mégiscsak hús-vér emberek alkotják, a dollármilliós bónuszhegyeket zsebre rakó bankárok (bankárból lesz a bank-kár) csak kivételt képeznek a kasszában. Mindeközben már a korábbi Fed-elnök, a válság kirobbanásáért sokszor hibáztatott Alan Greenspan is hallatta hangját és pesszimistább, mint ezelőtt bármikor: szerinte a mostani válság a valaha volt legkomolyabb krízis, megelőzve az (1929-33-as) Nagy Világválságot is.
Ugyan a fellendülés elindult, de ez rendkívül kiegyensúlyozatlan. Egyelőre azt látni, hogy a nagy jövedelmű lakossági és vállalati réteg profitál a tőzsdei emelkedésből, de a fellendülés nem terjedt át más szegmensekre, ráadásul a fiskális bizonytalanság egyre nagyobb veszélyt jelent.
Az emelkedő 10 és 30 éves kötvényhozamok a gazdaság Achilles-sarkát képezik (mivel az egyre magasabb hozamszintek a magasabb hosszú távú kamatokon keresztül kiszorítják a magántőkét, s így visszafogják a beruházásokat).
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.