Inflációs nyomás továbbra sem szűkíti a monetáris mozgásteret, a januári 6,4 százalékos inflációs adatot ugyan még Simor András jegybankelnök is kellemetlen meglepetésnek nevezte, hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a monetáris politika számára meghatározó időtávon így is az inflációs cél alá eshet a pénzromlás üteme.
Legutóbb január 25-én csökkentette az alapkamatot 25 bázisponttal 6 százalékra a monetáris tanács, a tagok meggyőző többségének szavazatával. Simor András akkor azt mondta: a további kamatcsökkentés az ország kockázati megítélésétől függ, amelyre a választási kampány is hatással lehet. Elmondta azt is, hogy decemberben azért lassította a korábbi 50 bázispontról 25 bázispontra a kamatcsökkentés ütemét a tanács, mert a befektetők kockázati étvágya gyengült és Magyarország kockázati felárai megugrottak. Januárban azonban alapvetően nem változott a helyzet.
A Reuters által megkérdezett 25 elemző közül 21 további, 25 bázispontos kamatcsökkentést, a többi négy kamattartást vár hétfőn. Úgy vélik, hogy a kereskedelmi bankokat csak lényegesen alacsonyabb kamatszint késztetné a hitelezés bővítésére, ami előmozdítaná a gazdasági kilábalást a tavalyi 6,3 százalékos GDP-csökkenés után.
A jegybank egyidejűleg nyilvánosságra hozza következő Inflációs Jelentését is, amely képet ad a további kamatcsökkentés esélyeiről. A megkérdezettek legfeljebb még egy, 25 bázispontos kamatcsökkentésre látnak esélyt és a konszenzus szerint 2010 és a jövő év végén is egyaránt 5,5 százalék lesz az alapkamat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.