Ennyire nem tudunk semmit a saját nyugdíjunkról?

Ennek ellenére igen alacsony azon aktív korúak aránya is, akik rendszeresen tesznek félre nyugdíjas éveikre. Az Aviva Csoport nemzetközi nyugdíjkutatása alapján Európában sem mindenhol tudatosabbak az ügyfelek, bár a legtöbb országban már felismerték az öngondoskodás jelentőségét.
 
A magyarok csaknem háromnegyede aggódik, hogy nyugdíjas éveinek jövedelme nem lesz elég megszokott életszínvonalának fenntartásához, és hasonló arányban gondolják így a lengyelek és a csehek is. Ennél valamivel kevesebben tartanak ettől Németországban (63 százalék), és még kevesebben Ausztriában (58 százalék).

Ennek ellenére, vagy éppen emiatt az osztrákok harmada rendszeresen takarékoskodik, míg a németek több mint 60 százaléka tesz félre rendszeresen nyugdíjas éveire. Nálunk jóval előrelátóbbak a csehek is: a megkérdezettek több mint fele számolt be folyamatos megtakarításról. A magyarok, és a lengyelek, bár a legpesszimistábbak, nagyon kis arányban (27, 23 százalék) kezdik el a nyugdíj célú öngondoskodást már aktív éveikben.
 
Az Aviva által végzett kutatásból kiderül, hogy itthon az emberek ahelyett, hogy aktív korukban rendszeresen félretennének, inkább arra számítanak, hogy a nyugdíj korhatár elérése után is dolgozhatnak, illetve nyugdíjukat külön munkával egészíthetik majd ki. Magyarországon az öngondoskodás szempontjából leginkább érintett korosztály, a 25-34 évesek 65 százaléka utasítja el a havi rendszeres nyugdíj célú megtakarítást, míg a 35 és 54 év közöttiek mindössze 30 százaléka él ezzel a lehetőséggel.
 
Az Aviva kutatása szerint a magyarok 74 százaléka látja biztosnak, hogy a nyugdíj korhatáron túl is dolgoznia kell majd, és az 55 felettiek 64 százaléka szeretne élni azzal a lehetőséggel, hogy az állami ellátást kiegészítendő munkát vállaljon. „Bár az öngondoskodás szükségességét érzi a magyar lakosság is, odáig még csak kevesen jutottak el, hogy tegyenek is érte valamit, ami összefüggésben lehet azzal is, hogy sokan nem értik a nyugdíj-tervezéssel összefüggő kérdéseket, nincsenek tisztában a hosszú távú takarékoskodás lehetőségeivel, így nem érzékelik ebben saját felelősségüket sem.” – véli Zolnay Judit.
 
A magyarok több mint fele - 59 százalék - nincs tisztában az állami nyugdíj mértékével, illetve a magán- és önkéntes nyugdíjcélú megtakarításokkal kapcsolatos lehetőségekkel, szabályozásokkal, tennivalókkal, és összességében úgy érzi, hogy nem képes megbirkózni a nyugdíjas éveikre való felkészüléssel. Pedig, az öngondoskodás különféle formái - köztük a befektetéshez kötött életbiztosítások - évtizedek óta elérhetőek a magyar pénzügyi szolgáltatói piacon is, és a szolgáltatók is egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az edukációra és a tájékoztatásra.