Nem kockáztatnak a magyarok: nálunk volt a legkisebb visszaesés a befalapoknál

Miközben 2008-ban az alapok vagyona (euróban mérve) átlagosan 43-45 százalékkal esett vissza a közép-kelet-európai régióban (Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna), addig Magyarországon csupán 25 százalékos (forintban még kevesebb) volt a visszaesés.

A tavalyi év már mindenütt a fellendülésről szólt: a stagnáló Csehország mellett a bolgár, ukrán és szlovák piacok enyhe növekedést mutattak, míg a szlovén, horvát, lengyel, román és magyar piacokon jelentősebb volt a vagyongyarapodás. A 2008-as, és 2009-es éveket együtt vizsgálva Magyarországon volt a legkisebb a kezelt vagyon csökkenése.

Nézze meg a legjobban teljesítő alapokat itt!

A javuló folyamatokat hozó tavalyi év ellenére a kilenc közép-kelet-európai ország piacán kezelt összesített vagyon azonban még mindig harmadával alacsonyabb, mint 2007 végén volt. A piacok állapotát jól mutatja emellett az új befektetési megoldások számának alakulása, azaz a termékfejlesztés intenzitása, ami a meginduló vagyonnövekedés mellett is némiképp visszafogott.

A hazai piac alakulásában, de a regionális összehasonlításban is fontos szerephez jutott az alacsony kockázatú pénzpiaci alapok jelentős súlya és népszerűsége, ami a legkritikusabb helyzetekben is képes volt megtartani a megtakarításokat. Szlovákiához, vagy Romániához hasonlóan a 2009-ben növekedésnek indult piac legfőbb hajtóerejét képezték a pénzpiaci alapok.

A piac stabilitását nagyban elősegítő tényezőnek bizonyult emellett a piac nagyfokú tagoltsága: a pénzpiaci alapokban lévő, ezermilliárd forintot is meghaladó vagyonkoncentráción túl a piac fennmaradó kétharmada megfelelően oszlott szét már a válság beköszönte előtt a többi befektetési alaptípus között (tőkevédett, kötvény és részvény alapok), jelentősen csökkentve ezzel a pénzkiáramlást. A 2009-ben hozott új, kedvező adózási szabálymódosítások (TBSZ bevezetése, veszteségek- és nyereségek szembeállíthatósága) szintén éreztetik már pozitív hatásukat.
 
„A tavalyi év kezelt vagyonának alakulásában jelentős, pozitív szerephez jutottak az intézményi befektetők, jellemezően nyugdíjpénztárak (nyugdípénztári hozamok, rangsorok itt), az ő aktivitásuk a magánügyfelek bizalmatlansága mellett is kitartott, jelentős nettó pénzbeáramlást eredményezve.” – magyarázza Szalai Sándor, a BAMOSZ elnöke. „Az idei első negyedévben pedig már érezhető volt a lakossági befektetők aktivitásának növekedése is, egy időben a pénz- és tőkepiaci hangulat javulásával, a befektetési alapok ezzel összefüggő jó teljesítményével, és a piaci kamatok, így a bankbetétek kamatinak jelentős csökkenésével.”- tette hozzá Szalai Sándor.
 
Az intézményi befektetői szektorok közül elsősorban a nyugdíjpénztári szegmens fejlettségének jelentősége kiemelkedő, és nagyban magyarázza az egyes piacok méretét, és a válság alatt mutatott ellenálló képességét. A kisebb és kezdeti fejlődési szakaszban járó befektetési alap piacokon a még reform előtt (Ukrajna), vagy nem sokkal utána lévő nyugdíjpénztári szegmens (Románia, Bulgária) keresleti hatása gyenge.

Nézze meg a legjobban teljesítő nyugdípénztárakat (3-, és hathavi, valamint éves teljesítmények)

Ezzel szemben a vizsgált országok többségének piacán a fejlettebb, jelentősebb vagyont felhalmozó nyugdíjpénztárak fontos befektetőnek számítanak, amelyek hosszú távú befektetéseikkel egy válságos tőkepiaci időszak alatt is képesek tompítani a rövid távú ingadozásokra sokkal érzékenyebb magánszemélyek hirtelen, nagyobb mértékű tőkekivonásait. Ezzel szembeni kivételként Lengyelországban éppen a törvényileg kötelezett pénztárak magas részvényhányada váltott ki az árfolyamok esésekor nagymértékű részvényalap visszaváltást 2008-ban, így járulva hozzá a lengyel befektetési alap piac méretének jelentős eséséhez. A lengyel piacon a részvény- és vegyes alapok válság előtti 90 százalékos piaci részaránya 50-60 százalék közé mérséklődött.
 
A régió befektetési alap piacainak méretét, a pénzbeáramlásokat, és a kiáramlásokat a magyar, román, és horvát piacokon főként a bankközi piacok pénzbősége, vagy –szűke, az ezzel szoros összefüggésben mozgó bankközi kamatok, és a banki ügyfeleknek tett betéti ajánlatok kamatainak változása befolyásolta. A pénzügyi válság pénzhiányos időszaka után az elmúlt évet növekvő pénzbőség, sorozatos jegybanki kamatvágások, és a bankbetétekre ajánlott kamat esése jellemezte. A tavalyi év második felétől ismét javult a befektetői bizalom, mind a kötvény, mind a részvénypiacok kitűnően teljesítettek, az itt befektető alapok jó hozamaik révén újra tőkét kezdtek vonzani, a folyamat 2010 első negyedévében pedig tovább erősödött. A magyar piacon intézményi pénzek áramlottak részvény és kötvényalapokba, a lakossági befektetések pedig először a pénzpiaci, majd ismét a tőkevédett alapokat felé irányultak. Romániában és Horvátországban ugyanakkor szinte kizárólag a háztartások pénzpiaci befektetései növelték a kezelt vagyont. 
 
A piaci és a bankbetéti kamatok csökkenése ugyanúgy jellemezte a lengyel, a cseh, az ukrán, és a bolgár piacokat is, azonban a befektetési alapokban lévő vagyonokra eltérő okokból ez kisebb hatást gyakorolt. Míg Ukrajnában a kritikus makrogazdasági helyzet, az általános bizalmatlanság, valamint a változatlanul nem liberalizált törvényi szabályozás blokkolta az alapok vagyonának növekedését, addig Bulgáriában az ottani tőkepiac régiós átlagtól elmaradó teljesítménye, valamint a szabályozási nehézségek miatt gyakorlatilag hiányzó hazai pénzpiaci alap szegmens volt a fejlődés kerékkötője, miközben a bolgár piacon eladott külföldi alapok vagyona az elmúlt háromnegyed évben dinamikusan növekedett. A lengyel piacon a részvény-, és vegyes alapok már említett tőkevesztését a stagnáló pénzpiaci alap szegmens nem, csak a részvényalapok iránti újbóli intézményi kereslet tudta ellensúlyozni 2009-ben. A rendkívül konzervatív cseh piacon a 40 százalékos részpiaci súllyal bíró pénzpiaci alapok a pénzpiaci körülmények és a bizalom stabilizálódása után sem tudták korábban elvesztett tőkéjüket visszaszerezni.
 
Az euró 2009-es bevezetését követően, a válság elsődleges tőkepiaci hatásaitól védettebb szlovák piac tavaly már enyhe növekedést mutatott, elsősorban a pénzpiaci alapok szegmensében, míg a gyakorlatilag pénzpiaci termék nélkül működő szlovén piacon a magasabb kockázatú részvény- vagy részvénytúlsúlyos alapok korábbi veszteségei után a befektetési alapokban kezelt vagyon 2009 második felében is csak stagnált.
 
„Nem csak a javuló befektetői bizalom és a tőkepiacok jobb teljesítménye adhat okot bizalomra a befektetési alapokban tartott vagyon alakulása tekintetében. Az intézményi befektetők szegmensének további erősödése, a helyi szabályozások folytatódó liberalizációja és az előző másfél évnél alacsonyabb szinten megállapodó kamatszint is mind erőteljes növekedést javulást feltételez középtávon a közép-kelet-európai régió piacainak legtöbbjén” – összegezte a tapasztalatokat Szalai Sándor.