Nyerni a dollárerősödésen

Van miből eladni. A központi bankok tartalékaiban egy évtizede még 70 százalék volt a dollár aránya, ez mára 60 százalékra ment le, miközben az eurótartalékok aránya gyors ütemben bővült. Ez persze az uniós deviza erősödését is magával hozta. Több évtizedes összevetésben nézve még a mostani 1,24 körüli euró/dollár kurzus is erős, húszéves időhorizonton ugyanis átlagosan 1,2 dollárba kerül egy euró, harmincéves távon nézve pedig csak 1,15 dollár az ára. (A szakemberek a közös uniós pénz bevezetése előtti időkre az euróban lévő valutákból összeállított kosárral számolnak.)
A dollár tovább erősödhet, a forint pedig az euróval együtt gyengülhet a zöldhasú ellenében – ezt pedig a hazai befektetők is kihasználhatják. A legegyszerűbb módja ennek, ha dollárt vásárolnak – mondják a szakemberek. Az amerikai bankók őrizgetésénél azonban vannak kifinomultabb befektetési formák is. A pénzt le lehet kötni betétként a bankokban, igaz, a dolláralapú lekötések kamata – a dollár alapkamatához hasonlóan – mostanában elég soványka. Az akciós ajánlatok között találni alig egyszázalékos kamatot kínálókat is, igaz, néhány helyen, például a K&H-nál vagy az MKB-nál ennél lényegesen magasabb, 2,5 százalékos kamatot is ígérnek bizonyos futamidejű dollárbetétekre.
A bankbetét mellett a dollárban denominált befektetési alapok is szóba kerülhetnek. A hazai alapkezelőknél ezekből viszonylag szerény a választék, a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) adatai szerint alig fél tucat ilyen nyilvános, nyílt végű konstrukció van a hazai piaci szereplőknél, ezek többsége pénzpiaci vagy likviditási alap. Ezeken kívül két nyersanyagalap érhető még el dolláralapon, az egyik a K&H-nál, a másik az Access Befektetési Alapkezelőnél. Ha azonban a külföldi alapkezelőknél is körülnéz a befektető, már lényegesen bőségesebb a kínálat, a Hozampláza internetes oldalon például 133, dollárban jegyzett alap található, köztük a pénzpiaci alapok mellett rövid és hosszú lejáratú kötvényekbe, illetve a legkülönfélébb részvényekbe fektető konstrukciók.
„A részvénypiacokon is lehet nyerni az árfolyamváltozáson” – mondja Vizkelety Péter, a Generali Alapkezelő portfóliómenedzsere. A Dow Jones index például dollárban számolva mindössze két százalékot emelkedett az idén, euróban mérve viszont 18 százalékot nőtt, forintban pedig 20 százaléknál is többet szedett magára. Az amerikai tőzsde mellett a szakértők szerint érdemes lehet még azokon a fejlődő piacokon is körülnézni, amelyek devizája a dollárhoz kötődik.
Ha az egyedi részvények között keresgél a befektető, az Európai Unión kívüli nagyobb volumenű értékesítéssel rendelkező exportőr cégeket ajánlja Móró Tamás, a Concorde Értékpapír elemzési vezetője. Ilyen cég lehet például a német Bayer, a BMW és a Daimler. „Lehetséges azonban, hogy ezek a cégek fedezik a devizakitettségüket, így nem nyernek annyit a dollár erősödésével” – figyelmeztet viszont Vizkelety. Németország egyébként a világ egyik legnagyobb exportőreként jelenleg valóban profitálhat a dollár erősödéséből, a frankfurti DAX tőzsdeindex relatív erőssége is ennek tudható be.
A részvények mellett az árupiacon is érdemes lehet körülnézni, az ott forgó termékek többségét dollárban jegyzik. A kőolaj ugyan nem tűnik jó befektetésnek, annak ára ugyanis a dollár erősödésével párhuzamosan ereszkedik, a nemrég még 90 dolláros hordónkénti árral kacérkodó energiahordozó jegyzése az elmúlt napokban 70 dollárra süllyedt. Az aranyat azonban nem tudta kikezdeni a dollár erősödése, a tipikusan „biztos menedékként” kezelt nemesfém iránt az európai bizonytalanságok hírére megnőtt a kereslet, így az ára dollárban számolva is történelmi csúcsra, unciánként 1247 dollárra emelkedett nemrég, és még tegnap is 1200 fölött volt. Ez pedig azt jelenti, hogy aki az év elején fektette be aranyba a pénzét, mostanra forintban számolva 30 százalékot kereshetett az ügyleten. HB