Az euró a vesztes, de az eurókötvény jó üzlet

Az év eleji eredményekhez képest e papírok befektetői még mindig jelentős pluszt könyvelhetnek el. A (német) államkötvényekhez viszonyítva a vállalati kötvények még mindig vonzóak, bár az abszolút hozamlehetőségek az erőteljes csökkenést mutató hozamok miatt már nagyon korlátozottak. Érdekesebb és vonzóbb befektetésnek tűnnek ugyanakkor a fundamentálisan jó magas osztalékú kötvények. Ezek csődhányadmutatói a jövőben várhatóan tovább csökkennek.

Az elkövetkező 5 évre vetítve e tekintetben az eurózónában kb. 25 százalékos hányad jelenik meg az árfolyamokban, amely azonban még mindig túl magasnak tűnik. Nagy bizonytalansági tényezőt képvisel ugyanakkor az államháztartások problémaköre. A helyzet további éleződése vagy Dél-Európa egy vagy több országának adósságátszervezése nyomán az euró pénzügyi piacokon és az európai nemzetgazdaságokban bekövetkező heves változások azonban teljesen átírhatják a vállalati kötvények csődhányadmutatóira vonatkozó jelenlegi várakozásokat.

Ami a feltörekvő piaci kötvényeket illeti, a helyi devizákban jegyzett értékpapírok közül továbbra is az ázsiai kibocsátók rendelkeznek a legjobb kilátásokkal – nem utolsósorban a devizák felértékelődésében rejlő lehetőségek miatt is. A hozamok tekintetében a kelet-európai államkötvények és az eurókötvények még mindig vonzónak számítanak. A kamatcsökkentési időszak a legtöbb feltörekvő piacon előreláthatólag befejeződött, sőt már olyan országok is akadnak, amelyekben kamatemelést hajtottak végre.

Összességében ugyanakkor az elkövetkezendő hónapokban a feltörekvő piaci devizák és a helyi devizákban jegyzett kötvények környezete is volatilils marad és nagymértékben függ majd a kockázatok rövid távú megítélésétől. A devizák vonatkozásában hosszú távon továbbra is az egyes devizanemek felértékelődésére számítunk.

A devizák közül az elmúlt időszak legfőbb vesztese – egyrészt az európai államadósságok válsága, másrészt a segélycsomag miatt – az euró volt: az USA dollárhoz viszonyított 1,50-os árfolyama néhány hónap leforgása alatt 1,20 alá, vagyis 2006 óta nem látott mélypontra süllyedt. Elsősorban az EKB stabilitási politikájának az államkötvények vásárlása miatti potenciális veszélyeztetettsége és a vártnál sokkal tovább tartó, alacsony hozamokat és az állami takarékossági intézkedések hatására romló növekedési előrejelzéseket hozó laza monetáris politika jelentette a legnagyobb terhet.

Az euró a jennel, a svájci frankkal és a legtöbb USD-hez igazított feltörekvő piaci devizával szemben is gyengült. A svájci jegybank ugyanakkor egyértelműen kijelentette, hogy nem fog minden áron euróvásárlással küzdeni a frank felértékelődése ellen. Az arany ára az egységes európai devizával szemben finom unciánként 1000 euró fölé emelkedett, ami újabb rekordot jelent.