Nemritkán több tízmillió forintos piaci értékkel bírhatnak azok a festmények, amelyek nagyméretű reprodukcióit a Virág Judit Galéria és a Kieselbach Galéria napokban megnyílt kiállításán tekinthetjük meg. Az árak persze csak virtuálisak, hiszen a „Wanted! – a Nyolcak elveszett művei” címet viselő tárlat a Nyolcak festőcsoport tagjainak elveszett vagy lappangó alkotásait mutatja be archív fotók segítségével.
A két rivális aukciósház rendhagyó együttműködését főként a Nyolcak művészettörténeti és műkereskedelmi jelentősége előtti tisztelgésként értékelhetjük. Berény Róbert, Czigány Dezső, Czóbel Béla, Kernstok Károly, Márffy Ödön, Orbán Dezső, Pór Bertalan, Tihanyi Lajos és néhány hozzájuk csatlakozott művész 1909–1912 között három budapesti és néhány külföldi kiállításon mutatta be a modern francia festészet elsősorban Cézanne és Matisse példája nyomán született alkotásait.
A Kernstok-csoport, Keresők, majd 1911-től – Berény kezdeményezésére – Nyolcak néven működő csoport a magyar avantgárd művészet első nemzedékének több meghatározó egyéniségét tömörítette. A művészek életútja és stílusa később egymástól eltérő irányban fejlődött tovább, de legjellegzetesebb és a gyűjtők által legtöbbre értékelt műveik általában a Nyolcak időszakához, a „magyar fauvizmus” fénykorához kötődnek. Az elmúlt évtizedben a Nyolcak tagjainak legjobb festményei több tízmillió, nem ritkán 30-50 millió forintos leütési árakat értek el a budapesti árveréseken (lásd táblázatunkat). Bár ez elmarad az aukciós toplista élmezőnyét alkotó művészek – Munkácsy Mihály, Csontváry Kosztka Tivadar és Gulácsy Lajos – száz-kétszázmilliós rekordáraitól, mindenképpen elismert, műkereskedői szemszögből viszonylag stabilan „teljesítő” modern klasszikusoknak számítanak. Különösen igaz ez a magyar posztimpresszionizmus legjobb alkotójának tekinthető Berény Róbert, a Cézanne tanulságait egyénien továbbfejlesztő Czigány Dezső és az expresszionizmus felé hajló Tihanyi Lajos esetében. Czóbel Bélánál vagy Orbán Dezsőnél már sokkal nagyobb szórást tapasztalhatunk a különböző korszakokban készült művek értékelése között. Czóbel hosszú pályája első néhány évében festett „vad” színvilágú, karakteres műveiért szinte ölik egymást a gyűjtők, ezzel szemben az utolsó bő fél évszázadban keletkezett nagyszámú csendélet, akt, táj legfeljebb néhány millió forintot „tud”.
Orbán Dezsőnél az 1939–1986 között Ausztráliában keletkezett képek általában pár százezer forintért megszerezhetők, igazi érdeklődést csak a művész 1910 körüli termésének legjava tud kiváltani az aukcióstermekben. A 2008 végétől beköszöntött gazdasági és műkincspiaci válság természetesen a Nyolcak árain is tetten érhető. Sokatmondó adat például, hogy Czóbel egy 1908-as csendéletét 2008-ban 48 millió forintért ütötte le Virág Judit, az idén tavasszal viszont már csak 32 milliót ért meg egy hasonlón témájú és hasonlóan a művész legjobb korszakából származó kép. Tihanyitól 30-40 milliós tételek helyett az idén tavasszal csupán 12-17 milliósakat vonultattak fel az aukciósházak, ami persze részben annak is köszönhető, hogy a tulajdonosok (különösen tavaly, de valamelyest még az idén is) igyekeztek visszatartani az igazi nagyágyúkat, nehogy túl alacsony árat kapjanak értük.
Az alacsonyabb árkategóriában előfordul, hogy a gyakran szereplő Márffy-képek vagy éppen a kései Czóbelek fele-kétharmada nem talál gazdára az aukciókon.
A Virág Judit Galériában pénteken rendezett megnyitó a vizuális élmények mellett zenei csemegét is kínált. Berény Róbert – akinek zenei kötődéséről egyik legismertebb festménye, a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán látható Csellózó nő is tanúskodik – 1922-ben írt zeneműve, a Berlini quartet magyarországi ősbemutatóját hallgathatta meg a verniszázs közönsége, majd Barki Gergely Berény és a zene, illetve Rockenbauer Zoltán A Nyolcak és a zene című, vetítéssel és korabeli hanganyagok lejátszásával tarkított előadása következett. A két helyszínen zajló tárlattal a 2010. november 12-én Pécsett, a Janus Pannonius Múzeumban nyíló, az Európa Kulturális Fővárosa projekt kiemelt rendezvényéhez, a Nyolcak centenáriumi kiállításához kíván támogatást nyújtani a két budapesti galéria és az Art Magazin.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.