Semmi meglepetés

A várakozásoknak megfelelően nem változott a jegybanki alapkamat, így az továbbra is az áprilisban kialakult 5,25 százalék marad. A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának tegnapi ülésén Simor András jegybankelnök bejelentette: a testület túlnyomó többséggel döntött az irányadó ráta szinten tartásáról. A tanács előtt 25 bázispontos kamatcsökkentési, illetve kamattartási javaslat is volt.

Mind Simor sajtótájékoztatójáról, mind a monetáris tanács üléséről kiadott közleményből az derül ki, hogy a GDP első negyedéves részletes adatai, illetve a májusi inflációs adatok alapján beigazolódni látják a májusi inflációs jelentésben megfogalmazottakat. Így azt, hogy a gyenge belső kereslet a következő másfél évben még számottevő árleszorító hatást fejt ki.

Várhatóan egy ideig nem lesz lehetőség a jegybanki alapkamat érdemi csökkentésére - véli Kovács Roland, az Equilor Befektetési Zrt. elemzője. Mint lapunknak mondta: a hazai pénzügyi eszközök kockázati felára lényegesen a május végi kamatdöntéskor tapasztalt szint fölött van, köszönhetően a nem túl szerencsés kormányzati kommunikációnak.

Keszeg Ádám, a Raiffeisen Bank elemzője akár már a harmadik negyedévben elképzelhetőnek tartja, hogy a jegybanki alapkamat 5 százalékra apad. Sok függ az euróövezeti adósságprobléma alakulásától, de ha az országkockázati megítélés engedi, nincs akadálya a csökkentésnek.

Az mt közleménye egyébként üdvözli a kormány kinyilvánított elkötelezettségét az idei hiánycél teljesítése iránt, ám fontosnak mondja a megvalósítás részleteinek mielőbbi kidolgozását. A vállalt 2011. évi hiánycél elérését biztosító további kormányzati lépések hozzájárulhatnak a kockázati megítélés javulásához. A fiskális fenntarthatósággal kapcsolatos aggodalmak továbbra is negatívan hatnak a globális kockázati étvágyra. Magyarország befektetői megítélése különösen sokat romlott a költségvetési politika körüli bizonytalanság miatt – mutat rá a közlemény, amely aláhúzza: kiemelten fontos a hosszú távon fenntartható, fegyelmezett fiskális politika. VG

Az általa felolvasott nyilatkozat emlékeztet: az MNB személyi költségei 17 százalékkal csökkentek az elmúlt kilenc évben, ám 100 százalékkal nőttek az államigazgatásban. Egyébként éppen Orbán Viktor javaslatára szavazta meg az Országgyűlés kilenc évvel ezelőtt az akkori MNB-elnök fizetésének a megemelését. Egyértelmű az Európai Központi Bank állásfoglalása (a függetlenségbe való beavatkozásként értelmezhető a fizetéscsökkentési szándék, illetve kísérlet, s az nem kivitelezhető) – közölte.

Az általa felolvasott nyilatkozat emlékeztet: az MNB személyi költségei 17 százalékkal csökkentek az elmúlt kilenc évben, ám 100 százalékkal nőttek az államigazgatásban. Egyébként éppen Orbán Viktor javaslatára szavazta meg az Országgyűlés kilenc évvel ezelőtt az akkori MNB-elnök fizetésének a megemelését. Egyértelmű az Európai Központi Bank állásfoglalása (a függetlenségbe való beavatkozásként értelmezhető a fizetéscsökkentési szándék, illetve kísérlet, s az nem kivitelezhető) – közölte.-->