Az idei esztendő második negyedévében a teljes befektetési aktivitás Európa-szerte 21,4 milliárd eurót tett ki, ez 11 százalékkal haladta meg az előző negyedéves 19,3 milliárd eurós szintet. Ezzel folytatódott a 2009-es mélypont utáni növekedés – állapítja meg a 2010. második negyedéves ingatlanpiaci jelentésében a globális ingatlan-tanácsadó DTZ. A piac domináns szereplői a magántőke-befektetők, ezen belül is az alapkezelők voltak a vizsgált három hónap során, amelyek áprilistól júniusig összesen 10,1 milliárd euró értékben vásároltak befektetési ingatlant. Szintén magas aktivitás bontakozott ki az intézményi befektetők részéről, akik negyedév alatt 2,9 milliárd eurót fektettek be, míg a tőzsdei ingatlanbefektetők akvizíciója 2,5 milliárd eurót tett ki.
Magali Marton, a DTZ CEMEA régió (kontinentális Európa és Közel-Kelet) piackutatási vezetője szerint a negyedév során a javulás mértéke meglehetősen egyenetlenül oszlott szét az európai országok között. A fő piacok közül Nagy-Britannia 29 százalékos növekedést produkált, összesen 7,9 milliárd euró nagyságú befektetési volumennel, míg Franciaországban ugyanez a mutató abszolút értékben 2,2 milliárd eurós, viszonyítás szempontjából 23 százalékos növekedést jelentett. Ezekkel ellentétben Németország befektetési teljesítménye 3,8 milliárd euróval, 19 százalékot esett vissza az év első negyedéhez képest.
A regionális befektetők aktivitása a negyedév során nőtt, akik a teljes befektetési volumen 19 százalékát fedték le. Az esztendő második negyedévében a nettó befektetők közé csak az ázsiai és közel-keleti befektetőket lehet sorolni, ezek 1,5 és 1,1 milliárd eurós volumennel, több jelentős akvizíciót hajtottak végre. Ezzel szemben az európai befektetők 1,6 milliárd euróval több ingatlant értékesítettek, mint amennyit vásároltak. Közülük a nagy-britanniai befektetők voltak a legnagyobb nettó eladók, ők a szigetországban 1,5 milliárd eurós passzívummal zártak.
A DTZ piackutatási vezetője ugyanakkor úgy véli, az európai gazdaság fellendülése körüli bizonytalanság kockázatot jelent a tranzakciós piac tekintetében. Sőt, ha mindezt társítjuk a német nyílt végű ingatlanalapokra vonatkozó új szabályozási tervezettel – amelynek következtében a szóban forgó alapok nagymértékű tőkekiáramlással szembesültek –, rövid távon akár jelentős mértékben visszaeshet az akvizíciós kedv. Ennek ellenére általában véve a kereslet továbbra is erős marad, az angol font és az euró gyengülése a dollárral szemben a tengerentúli befektetők részére vonzóbbá teheti az európai ingatlanpiacot.
Hozzávetőleg hasonló mértékű élénkülésről számolt be kérdésünkre a Jones Lang LaSalle szenior befektetési elemzője is. Szotyori-Nagy Marcell saját cége összesítését idézve a második negyedévben 23 milliárd eurós európai ingatlanbefektetési piacbővülést jelzett, ez az esztendő első három hónapjához viszonyítva 15 százalékos növekedést mutat. Az előző év hasonló időszakához képest az elemző szakember adatai szerint 80 százalékos a növekedés, ez már egyértelműen az általános befektetői szemlélet javulására, a hitelezési lehetőségek szélesedésére utal.
A Jones Lang LaSalle összesítése is Nagy-Britanniát említi első helyen, a kiemelkedő, 9 milliárd eurós negyedéves közvetlen ingatlanbefektetési volumennel, ez az összes európai ingatlanbefektetés 40 százalékát teszi ki. Kiemelhető még Franciaország, ahol 2 milliárd eurót ért el a vizsgált invesztíciók mennyisége. Európában még az észak-európai piacokon következett be jelentősebb ingatlanbefektetési felfutás, az utóbbi esetben elsősorban Svédországot, illetve Finnországot fontos megemlíteni. Észak-Európába egyébként a második negyedévben 1,4 milliárd euró közvetlen ingatlanbefektetés folyt be.
A piaci tapasztalatok szerint az eurómilliárdok mindenekelőtt az iroda- és kereskedelmi ingatlanok piacára érkeznek Európába, de rögtön utánuk nagy az érdeklődés az ipari és logisztikai piac iránt is. Ahogy minden esetben, itt is érvényes az örök igazság: a jó lokációjú és kiváló minőségű épületek vonzók a befektetők számára – fogalmaz az elemző. Közép- és Kelet-Európa térségéből elsősorban a lengyel és cseh piacok járulnak hozzá pozitívummal a kontinens összesített ingatlanbefektetési mutatóihoz.
Szotyori-Nagy Marcell úgy véli, az első félévi 43 milliárd eurós összeurópai ingatlanbefektetések decemberig éves viszonylatban elérhetik a 100 milliárd eurót. A bővülés minden bizonnyal a magyar piacon is érzékelhető lesz, ahol egyelőre a kiskereskedelmi fejlesztések, azaz a plázaberuházások a legnépszerűbbek. HÉ
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.