A legnagyobb európai gazdaság, a német bankjai közül csupán egy, a Hypo Real Estate "bukott el" a terhelési próbán. A nem megfelelően teljesítők között főként spanyol bankok vannak, így a hetes lista az öt spanyol, valamint egy görög bankból, továbbá a Hypo Real Estate-ből áll össze.
Az Európai Bankfelügyelők Bizottságának (CEBS) általános terhelési vizsgálata, az úgynevezett stressz-teszt, eredményei nagyjából borítékolhatók voltak, mert a vizsgálat tényleges célja - az eddigi tapasztalatok szerint - pontosan a piacok megnyugtatása, a bizalom helyreállítása volt.
Az Európai Bizottság javaslatára tavaly januárban alakult meg az Európai Bankfelügyelők Bizottsága (CEBS) az EU-tagországok bankfelügyeleti hatóságainak és központi bankjainak vezető képviselőiből. Az EU pénzügyminiszteri tanácsának felhívása alapján a CEBS dolga rendszeresen hőmérőzni a bankvilágot. Első, kisebbfajta stressz tesztjét tavaly ősszel végezte anélkül, hogy felkeltette volna a köz figyelmét. Az idei, első félévi vizsgálat is a miniszteri tanács általános megbízása alapján kezdődött márciusban, de a tavaszi euróövezeti államadósság-pánik közepette és után most nagy volt az érdeklődés a CEBS legújabb terhelési próbája iránt.
A vizsgálatba 91 európai bankot vontak be, mindenekelőtt a legnagyobbakat. Minden tagországban nagyság szerint sorba állítva annyi bankot vizsgáltak meg, amennyi kiteszi a nemzeti bankszektor legalább 50 százalékát az összes mérlegfőösszeg arányában.
A résztvevő 91 pénzintézet az EU bankpiacának végül is a 65 százalékát fedi le. Magyarországon az OTP Bankot és az FHB Jelzálogbankot vonták be a vizsgálatba, a Magyarországon is tevékenykedő európai bankcsoportok közül a holland ING Bank, a belga KBC és a Dexia, a francia BNP Paribas, az osztrák Erste és a Raiffeisen, az olasz Unicredit és az Intesa Sanpaolo, a német Commerzbank, a Bayerische Landesbank és az WestLB AG is a vizsgáltak között volt.
A terhelési próba eredménye nem előrejelzés, hanem a "mi lenne, ha?" kérdésre válaszoló elemzés, amely az európai bankok tőkemegfelelési, kockázatviselési mutatóinak felügyeleti osztályzását segíti. Az EU pénzügyminiszteri tanácsa már decemberben úgy foglalt állást, hogy "az állami támogatást és a profitot tőketartalék felhalmozására, és nem pedig az osztalék vagy az illetmények növelésére kell fordítani" a bankoknál: ehhez az elvhez vártak információt a mostani bankvizsgálattól.
A stressz-teszt rosszabb forgatókönyvei kettős mélypontú recessziót feltételeztek Európában, abból kiindulva, hogy a makrogazdasági számok mind 3 százalékponttal rosszabbul alakulnak idén és jövőre, mint az Európai Bizottság tavasszal jósolta, és ehhez még szuverén adósságtörlesztési sokkok is járulhatnak. Egy bizonyos bank akkor "bukott meg" a vizsgán, ha az úgynevezett Tier 1 hat százalékos tőkemegfelelési arányt nem tudta teljesíteni a kintlevőségekhez képest. Ezen forgatókönyvek valószínűsége a CEBS szerint húsz évben egy lehet. Ezzel az európai stressz teszt szigorúbb volt, mint az amerikai, amelynek forgatókönyvei akár minden hét évben előfordulhatnak.
A CEBS-nek tehát nem kellett "fölfedeznie Amerikát": a stressz-teszt módszertanát az Egyesült Államokban dolgozták ki. Az elsőt az amerikai szövetségi tartalékbankrendszer (Fed) végezte tavaly tavasszal az ottani 19 legnagyobb bankcsoportnál. Pontosabban az sem volt igazán az első: felügyeleti vizsgálatok azelőtt is voltak, de nem olyan átfogóan és egységes elvek szerint, mint a tavaly tavaszi, és főleg: az volt az első, amelynek eredményeit nyilvánosságra hozták. Az amerikai vizsgálatban - az ottani helyzetnek megfelelően - a kiegészítő "buktatókat" a lakásárakból építették a képzeletbeli akadálypályára.
A Fed kormányzótanácsának egyik tagja, Daniel K. Tarullo nemrég így emlékezett egy előadásában: "A Fednél sokat vitatkoztunk arról, hogy érdemes-e nyilvánosságra hozni a vizsgálat eredményeit. Egyesek féltek, hogy ez többet árt, mint használ a gyengébb bankoknak. Végül azonban a piac reagálása igazolta döntésünket..., a nyilvánosságra hozásnak nagy szerepe volt a pénzügyi rendszer stabilizálásában" - mondta Tarullo.
A Fed stressz-tesztje viszont a vizsgált 19 bankcsoport közül kilencnél mindent a legnagyobb rendben talált a rosszabbik forgatókönyv alapján is, a másik tízről pedig kiderítette, hogy kisebb-nagyobb - egyenként 600 millió és 33,9 milliárd dollár közötti, vagyis a saját tőkéhez képest 3-15 százalék közötti - tőkefeltöltéssel megoldhatja kockázatait.
A teszten elbukott európai bankoknak nem kell kétségbe esniük: először is saját forrásokat vehetnek igénybe, új részvénykibocsátással, vagy vagyonrészek eladásával vonhatnak be friss tőkét. Azon bankok, amelyeknek saját erőből ez nem megy, a kormányok segítségével javíthatják a tőkemegfelelési mutatót. Végül utolsó mentsvárként az európai mentőernyő, vagyis a válságalap is segíthet. Mint Olli Rehn európai pénzügyi biztos közölte: szükség esetén az európai megmentési alapból is segíthetik a pénzügyileg gyengének bizonyult bankokat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.