A forintalapú kölcsönök előretörésével párhuzamosan növekedett a kihelyezett friss lakáshitel-állomány mennyisége is: a svájcifrank- és az euróalapú kölcsönökkel együtt már megközelítette a 25 milliárd forintot, ez az előző hónapokhoz képest jókora – májushoz viszonyítva 33 százalékos – bővülést jelent.
Figyelemre méltó fejlemény továbbá, hogy a forintalapú hitelek térnyerése következtében júniusra megállt a hazai devizában denominált lakáshitel-állomány lassú mérséklődése. Az MNB adatai szerint a hatodik hónap végére 5 milliárd forinttal, 1478 milliárdra duzzadt az állomány, ezzel pedig egy 2005 vége óta tartó, szinte megszakítás nélküli erodálódási folyamat szakadt meg. Az összes új lakáshitel-kihelyezésen belül két hónapja még „csak” 80 százalékot adó forintkölcsönök pedig már ebben a hónapban egyeduralkodóvá válnak az új kihelyezéseken belül, hiszen a lakossági ügyfeleknek a jövőben nem lehet idegen fizetőeszközben denominált jelzáloghitelt nyújtani.
Nagy, már rövid távon érezhető felfutásra ugyanakkor senki sem számít a hazai lakáshitelpiacon: az újlakás-építések száma még mindig drasztikus mérséklődést mutat a tavaly nyári szinthez képest, és a lakosság oldaláról mutatkozó kereslet is alacsony szinten mozog.
Ennek megfelelően a forintban nyilvántartott lakáshitelek állományának lassú növekedésére lehet számítani a következő hónapokban, a devizahitelek mennyiségének mérséklődése mellett. Ez utóbbiak kimutatott mennyiségét ugyanakkor jelentősen befolyásolja a forint árfolyamának alakulása is, mint ahogy ez történt júniusban is: akkor 280 milliárd forinttal, rekordszintre emelkedett a lakossági lakáshitel-állomány, ez javarészt a hazai fizetőeszköz gyengülésével magyarázható.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.