Egyre kevesebbet költ az állam a lakáshitelek támogatására
A Pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly még csaknem 200 milliárd forintot fizettek ki ezen a címen a büdzséből, 2010-re azonban már csak 147 milliárdról szól az előirányzat, amelynek augusztus végéig a 63,7 százalékát, 94 milliárdot kellett állnia a büdzsének.
A lakástámogatásokra fordított összeg 2005-ben érte el a csúcsát: akkor ezen a címen több mint 232 milliárd forintot fizetett ki a kincstár, amelynek az idén várható összeg alig több mint a 63 százaléka.
A csökkenő kiadások az új támogatott hitelek csekély mennyiségével és a növekvő visszafizetésekkel magyarázhatók.
Mindez a jelenleg érvényes jogszabály tükrében nem csoda, hiszen az csak új lakás építésére, illetve a meglévő korszerűsítésére enged felvenni támogatott hitelt. A potenciális igénylők körét szintén erőteljesen leszűkítette a rendelet: jelenleg csak az folyamodhat forintalapú, támogatott kölcsönért, aki 35 év alatti vagy még nincs 45 éves, ám legalább két gyermeket nevel.
A kölcsön felvételének további feltétele, hogy az igénylőnek ne legyen egyéb, állami támogatás mellett nyújtott hitele – vagy azt az igénylést megelőzően, illetve legfeljebb egy éven belül fizesse vissza –, és a már meglévő lakás is kizáró okot jelent.
Meglehetősen szigorú feltételeket szab a jogszabály az értékhatárokat illetően is. Budapesten és a megyei jogú városokban a lakás (vagy ház) áfával növelt értéke nem haladhatja meg a 25 millió, egyéb településeken pedig a 20 millió forintot. További szűkítést jelent, hogy a budapesti és megyei jogú városokban lévő ingatlanokra legfeljebb 12,5 millió, egyéb településeken pedig maximum 10 millió forintnyi hitelt lehet felvenni, a lakás-korszerűsítéshez igényelhető összeg pedig nem haladhatja meg az ötmillió forintot.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.