Külföldre vándorolhatnak a nagyvállalati hitelek a bankadó miatt

Szolnoki Béla, BDO Magyarország adótanácsadó partnere nem bocsátkozik becslésekbe a nagyvállalati hitelállományt illetően, de azt elárulja, hogy többmilliárd forintos összegre rúghat a tétel. A nagyvállalati hitelek kivándorlása csak egy része a lehetséges következményeknek: a lakossági ügyfelek tekintetében elképzelhető, hogy az adóteher egy része a banki szolgáltatások költségében fog megjelenni.

Külföldön már működik

Európában öt tagállamban működik jelenleg vagy a közeljövőben bankadó, ehhez jön még az Egyesült Államok. Mértékét tekintve a magyar különadó jelenti a legnagyobb terhet, de egyedül itt vetették ki az adót átmeneti jelleggel. A többi országban a „bankadó” a jövőben a szisztéma szerves része marad. Más kérdés, hogy Német- és Svédországban, valamint az USA-ban a bevétel nem az állami költségvetésbe, hanem külön alapba kerül.

A szakember szerint ugyanis nem véletlen, hogy a pénzintézetek hevesen tiltakoztak mind az adó, mind annak mértéke ellen. A pénzintézetek különadójának első felét – számítások szerint mintegy 100 milliárd forintot - ma éjfélig kell az érintett szervezeteknek bevallaniuk és befizetniük. A központi költségvetésbe összesen 200 milliárd forintot vár a kormány a bankadóból, a második részlet december 10-én lesz esedékes. Az augusztus 30-ig szóló államháztartási adatok szerint a deficitből 211,1 milliárd forintot kell lefaragni a szeptember és december közötti időszakban ahhoz, hogy valóra válhasson az eredményszemléletben 3,8 százalékos hiánycél.

Egyes nyugat-európai országokban, mint Németországban, Franciaországban és Svédországban, valamint az Egyesült Államokban a bankok által befizetett összeg egy külön alapba kerül, amely kifejezetten az ország pénzügyi stabilitását hivatott szolgálni. Egyedül nálunk folyik a központi büdzsébe, amely így a költségvetési hiányt finanszírozza. Szolnoki Béla szerint ez szintén a hazai szervezetek ellenállását fokozta.

Az érintett pénzintézetek kifogásolják, hogy számos bizonytalanság akad a banki különadót illetően. Több alkalommal például kérdésként merült fel, hogy a kamateredmény vagy a kamatkülönbözet képezi-e az adó alapját, Szolnoki Béla szerint ez a kettő ugyanazt jelenti, egyszerűen vannak olyan cégek, amelyeknél más-más megnevezés szerepel a beszámolónak.

A bankok különadó alapját a 2009-es beszámoló alapján kell kiszámítani, amely már több hónapja a vállalatok rendelkezésére áll, s a teher mértékéről is már régóta tudni, így a bankoknak nem jelenthet nehézséget az adónem kiszámítása.

Szolnoki Béla szerint pusztán az jelenthet nehézséget, hogy az adó bevallásához, így a kiszámításához sincsen a korábbiakhoz hasonló nyomtatvány és kitöltési útmutató. Ám a törvény pontosan definiálja minden szervezet esetében, mit, hogyan kell számolni, s egyes fogalmak az intézmények esetében mit jelentenek.

Lapunk úgy tudja, hogy az öt legnagyobb mérlegfőösszegű magyar kereskedelmi bank már kiszámolta és a holnap be is fizeti a költségvetésbe a pénzügyi szolgáltatókra kivetett különadót. Az elvonást nem adóként, hanem egyéb ráfordításként számolják el a pénzintézetek, így az nemcsak az adózás előtti és az adózott, de az üzleti eredményt is csökkenti.