Takarékok: kölcsönös érdek az önkormányzati számlavezetés

A második negyedéves adatok szerint a szövetség tagjai mérlegfőösszegben, betét- és hitelállományban is nőni tudtak a tavalyi év azonos időszakához képest, miközben a saját tőkében és a képzett tartalékokban is erősebb lett az integráció.

    A növekedés az elmúlt negyedévben sem volt robbanásszerű, a takarékok üzletpolitikájuk, és működési modelljük alapján éppen a kisebb léptékű, ám folyamatos gyarapodásra törekszenek - jegyzi meg a szövetség.

"Azt leginkább a válság mutatta meg, hogy ez a fajta megfontolt építkezés a takarékok hasznára válik: jobb beágyazottságot, stabil működést tesz lehetővé, amely az idei második negyedéves adatainkon is meglátszik" - mondta Varga Antal, az OTSZ ügyvezető igazgatója az integráció közleménye szerint .

    A szektor első féléves adózás előtti eredménye 6,5 milliárd forintról 5,9 milliárd forintra apadt, a kockázatok fedezésére figyelembe vehető szavatoló tőke 106,8 milliárd forint volt a félév végén, ami 3,5 százalékos növekedés a tavalyi év azonos időszakához képest.

    A takarékok eredménytermelésének klasszikus összetevői a jutalékeredmény, a kamatbevétel, kamatkiadás és kamatkülönbözet az elmúlt évekhez hasonló szinten alakultak. "A működési költségekkel nagyon visszafogottan gazdálkodtunk, viszont a hitelek mögé képzett, az eredmény terhére elszámolt értékvesztés növekedése a válság velejárója. Ezzel az eredményrontó hatással sajnos a válság alatt folyamatosan számolni kell" - magyarázta Varga Antal a közlemény alapján.

    A szövetség tagszervezeteinek összesített mérlegfőösszege 1.352 milliárd forint fölé emelkedett az idei első félév végén, míg tavaly ugyanennek az időszaknak a végén 1.306 milliárd forintos együttes mérlegfőösszeget mondhattak magukénak a takarékok. A betétállomány szintén tovább nőtt, amely folyamatos likviditást biztosít a takarékszövetkezeti szektornak.

    Ezen belül a lakossági betétek aránya 68,7 százalékot ért el és állományuk 928,6 milliárd forintra nőtt, míg a vállalati betétek súlya változatlanul 10 százalék körül mozog, állományuk 137,5 milliárd forintot mutatott, az önkormányzati betétek pedig 16,9 milliárd forintot tettek ki az idei első félév végén.

    A hitelezés növekedési lendülete kismértékben csökkent, a hitelállomány meghaladta a 604 milliárd forintot. A hitelportfóliók minősége az idei első félévben sem romlott szignifikánsan, de a piaci trendeknek megfelelően az átlag alatti, kétes és rossz minősítési kategóriák aránya kismértékben nőtt, igaz, a problémamentes állomány részaránya nem változott, a külön figyelendő kategória részaránya pedig csökkent. "A hitelek minőségét vizsgálva érdekesség, hogy az önkormányzati portfóliónk minősége még mindig jobb, mint bármely más hiteleké" - jegyezte meg az ügyvezető.

    Véleménye szerint amennyiben a települések vezetői felismerik az ott működő intézmények egymásra utaltságát, és az annak kiaknázásából származó előnyöket, nem a kamatkondíciók "kidekázása", hanem ez a szemlélet döntheti el, ki legyen a számlavezető.

    "Kimutatható ugyanis, hogy ahol a helyi takarékfiókba tevődik át az önkormányzati számlavezetés, ott jelentősen megnő a lakossági betétállomány és a fiók pénzforgalma. Ez az önkormányzati adóbevétel növekedését vonzza maga után, valamint a helyi pénzügyi teljesítés miatt nő a pénzforgalom gyorsasága, tehát az önkormányzat és a helyi takarék együttműködésének szinergiahatása értelemszerűen kimutatható" - magyarázza az OTSZ ügyvezetője.