Beragadt forintkamatok
Ami a betéti oldalt illeti: az MNB adatai szerint az augusztusig tartó három-négy hónapban alig változott a háztartásoknak fizetett kamatok átlagos szintje a lekötött konstrukcióknál, s egy viszonylag szűk sávban, 4,76 és 4,95 százalék között mozgott. Az 5,25 százalékos jegybanki alapkamat tükrében pedig nem is várható, hogy drasztikus változások történnének bármilyen irányban: egyrészt a bankok már nem állnak akkora mértékű forrásszerzési kényszer alatt, mint a válság kitörésének idején, illetve a nagyobb hozamra éhes ügyfelek egyre inkább a befektetési alapok felé fordulnak. Másrészt viszont a még mindig meglehetősen intenzív verseny (és a kamatadó) mellett nem tehetik meg, hogy a jelenlegi szinteknél sokkal lejjebb süllyesszék a kínált kamatokat.
Az utolsó három hónap adatai alapján pedig már úgy tűnik, hogy a forintalapú lakáshiteleknél is megállt az árak nagyjából egy éve tartó, folyamatos csökkenése. Májustól augusztusig ugyanis egy nagyon szűk, 11 bázispontos sávban mozgott a jegybank által kalkulált átlagos kamat, holott a megelőző tizenkét hónap alatt több mint 3,7 százalékponttal csökkent. (2009 augusztusában még átlagosan évi 12,27 százalékot kértek a szolgáltatók egy lakáshitelért, míg mostanra 8,55 százalékra olvadt az átlagos kamatláb.) Mindez elsősorban a bankok saját fejlesztésű, piaci alapú konstrukcióinak a megjelenésével magyarázható, amelyekkel egyrészt a devizahitelek háttérbe szorulására, másrészt a támogatott konstrukcióknál történt újabb szigorításokra reagáltak a bankok. Úgy tűnik azonban, hogy a forintalapú lakáshitelek árai már nemigen csúsznak lejjebb, a most futó banki hitelakciók is elsősorban az egyszeri költségek szolgáltatói átvállalásáról szólnak.
A fogyasztási hiteleknél ugyanakkor némileg árnyaltabb a kép. Bár a legtöbb kölcsönfajta átlagos kamatlába derekasan, több száz bázisponttal csökkent az elmúlt egy évben, a folyószámlahiteleknél pont ellentétes a helyzet. Ezeknél ugyanis annak ellenére emelkedett 24-ről 26,25 százalékra az MNB által kalkulált átlagos kamat, hogy a jegybanki irányadó ráta ugyanezen időszakban 3,25 százalékponttal lépdelt lejjebb. Ezzel együtt a folyószámlahiteleknél mutatkozó drágulás egyedi jelenség, és leginkább kockázatkezelési okokkal magyarázható.
A helyzet komolyabb mértékű változására pedig a jelek szerint nincs is sok esély, már ami a jegybanki alapkamat oldalát illeti. Bár augusztusban úgy tűnt, hogy a jegybank esetleg élhet a monetáris szigorítás eszközével, ez a forgatókönyv az idén már nem tűnik valószínűnek, vagyis könnyen előfordulhat, hogy decemberig fennmarad a jelenlegi, 5,25 százalékos ráta, ez szintén a változatlanságnak kedvez a forintkamatoknál.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.