BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Tőke kellene? - Irány a tőzsde, magyar cégeknek is!

Átláthatóbb működés, likviditás, folyamatos vállalatértékelés, bővülő finanszírozási és akvizíciós lehetőségek –jellemzően ezek a fő tényezők, ami miatt egy vállalat tőzsdére megy.

Magyarországon azonban nem jellemző a vállalatok tőzsdén keresztül történő finanszírozása. Ennek oka a korábban viszonylag könnyen elérhető banki finanszírozás dominanciája, a vállalti kultúra és a menedzsment felkészültségének hiányosságában, valamint a rövidtávú szemléletben kereshető.

A közeljövőben azonban eltolódás várható a vállalatok finanszírozási politikájában: a bankok szigorúbb hitelezési politikája szükségessé teszi más források bevonását, ezáltal felértékelődhet a tőzsdei tőkebevonások szerepe. A közelmúlt sikeres tőzsdei bevezetései és forrásgyűjtései (mind részvény, mind kötvény kibocsátás formájában) is azt igazolják, hogy a nyilvános forrásbevonás valós finanszírozási lehetőség az arra alkalmas cégek számára. A nyilvános forrásbevonáshoz és a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT-en) való megjelenéshez azonban sok más mellett elengedhetetlen egy jó "vállalati story", egy meggyőző stratégia.

Egy cég finanszírozása alapvetően két fő formában valósulhat meg: kölcsön felvételével vagy tőkefinanszírozás formájában, új tulajdonostárs(ak) bevonásával. A magyar vállalatok hagyományosan banki finanszírozásra támaszkodnak. A globális pénzügyi válság miatt azonban beszűkültek a banki finanszírozási lehetőségek, a hitelek nehezebb hozzáférhetősége miatt így várhatóan intenzívebbé válnak az egyéb forrásbevonási eszközök.

A kölcsönfinanszírozást kiváltandó egy cég bevonhat stratégiai vagy pénzügyi befektetőt, illetve amennyiben a cég arra alkalmas, akkor a nyilvános részvénykibocsátást és a tőzsdére menetelt is mérlegelheti.

Szektortól függetlenül minden olyan vállalatnak érdemes megfontolni a tőzsdei megjelenést, amely elért üzleti eredményei, stratégiája és vezetői révén képes bizalmat ébreszteni a megcélzott befektetői körben, legyen az intézményi befektetői, vagy a kisbefektetői kör – hangsúlyozta Molnár Gábor, a DLA Piper nemzetközi jogi iroda budapesti társasági jogi csoportját vezető partnere. „A tőkebevonáson túl a nyilvános kibocsátás és tőzsdei jelenlét egyik legfontosabb hozadéka, hogy a kibocsátásra való felkészülés során a vezetőség alaposabban megismerheti saját cégét, a nyilvános tőkepiacra lépéstől kezdődően pedig folyamatos visszajelzést kap a társaság stratégiájának, eredményének piaci megítéléséről.”

A tőzsdei jelenlét növelheti a cég ismertségét, a felé irányuló bizalmat, továbbá mind a tőke-, mind a hitelfinanszírozás területén szélesíti lehetőségeit. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a nyilvános tőkepiacról történő finanszírozás nem minden cég számára jelenthet reális tőkebevonási lehetőséget, a tőzsdei jelenlét bizonyos költségekkel és terhekkel is jár. Minden cég esetében külön elemzést igényel, hogy a tőkepiaci finanszírozás valódi lehetőség-e számára. A pénzügyi alapokon és a kellő felkészülésen túl elengedhetetlen egy hiteles stratégia, egy jó "vállalati story" - mondta Nemescsói András, a DLA Piper nemzetközi jogi iroda budapesti szabályzási csoportját vezető partnere.

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.