Nyugdíj: Tulajdonképpen kié az a rengeteg pénz?

Az idő múlásával egyre több a kérdőjel nyugdíjügyben. A magánpénztári tagok a teljes bizonytalanság mellett döntenek arról, hogy visszaadják-e az államnak a számlákon felhalmozott pénzeket. A kasszatagok úgy gondolták, hogy ebből a megtakarításból fognak élni nyugdíjas korukban, de mint „kiderült”: a magán-nyugdíjpénztári vagyon nem is az embereké – legalábbis Rogán Antal, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke szerint.

Szijjártó Péter korábban úgy fogalmazott, hogy a magánkasszák eltőzsdézik a nyugdíjakat, azonban majdnem minden pénztár reálhozamot ért el, vagyis gyarapodtak a számlákon lévő megtakarítások.

Selmeczi Gabriella, nyugdíjvédelmi biztos szerint rossz kezekben van a nyugdíjvagyon. Selmeczi arra gondolt, hogy a Honvéd Magánnyugdíjpénztárban a tagok 200 millió forintos veszteséget könyvelhetek el. Kérdés, az állam „jó gazda” lehet-e?

Jelen pillanatban számos érvet lehet találni a pénztárak megszűntetése mellett, azonban az elemzések nem lehetnek optimálisak, ugyanis nem alkothatunk objektív képet: a világgazdasági válság negatív hatásai megrengették az egész pénzügyi rendszert, így nem tűnik „jogosnak”, ha a viszonylag rövid idősor (12 év) utolsó néhány éve az 1930-as évek óta nem látott mély recesszióhoz hasonló időszakot tartalmazzák. Látható: a pénztárak vagyona dinamikusan növekszik, mióta a kilábalás megkezdődött.

A pénz talán még sincs olyan rossz kezekben a magánkasszáknál. A PSZÁF szerdán publikált legfrissebb adataiból kiderült a magánpénztárak 2000 óta 760 milliárd forintos eredményt értek el. Ez a befektetési teljesítmény eredménye, mely tartalmazza a 2008-as 421,7 milliárd forintos negatív eredményt.

A „nyugdíjtőzsde” azonban igen jól teljesít: 125 milliárd forintnyi hozam keletkezett a harmadik negyedévben. A 2008-as veszteséghez hozzájárult, hogy egy „szerencsétlen” szabályozás hatására éppen a válság kitörésének évében kellett a kasszáknak növelni a részvények arányát a portfóliókban.

Miután a kormány megteremtette a lehetőséget, hogy az 52 év felettiek visszalépjenek az állami pillérbe több mint 70 ezren éltek a lehetőséggel a 120 ezer érintett közül. 1998 óta 208 ezren léptek vissza az állami pillérbe, azonban a magánpénztáraknak jelenleg több mint 3 millió tagja van, és folyamatos növekedést mutatott ebben az évben is.

Ha visszatérünk az állami, egyéni számlás vagy felosztó-kirovó nyugdíjrendszerhez, akkor nehezen kerülhető el a rokkantnyugdíjasok felülvizsgálata. Hazánkban 800 ezer rokkantnyugdíjas van, a hasonló lélekszámú Csehországban 270 ezer körüli – mutatott rá Suppan Gergely, a TakarékBank közgazdásza. „Rendszerszerű felülvizsgálatra lenne szükség” az elemző szerint.

A kormány friss tanulmányából úgy tűnik, hogy a rokkantnyugdíjasok felülvizsgálatára nem kerül sor, legalábbis a kitekintésből az látszik, hogy számuk nem fog jelentősen csökkenni.

Egyre többen aggódnak a ratkó-korszakban születettek miatt: 5-10 éven belül nyugdíjba vonulnak, így egyre több nyugdíjast kell eltartani a dolgozóknak. Az állam nem fogja tudni garantálni a nyugdíjakat. A probléma igen összetett: az elöregedő társadalom és a rokkantnyugdíjasok magas száma is nyomást gyakorol a rendszerre.

Németh György közgazdász úgy vélekedett, hogy egy olyan ország, melynek ilyen magas adósságállománya van, nem engedheti meg a magánpénztári rendszert.

Borza Gábor, a Stabilitás Pénztárszövetség elnökségi tagja szerint az alacsony születési arányszám (1,2 gyermek családonként) miatt az állam nem lesz képes nyugdíjat fizetni később. „Összeomló társadalomnak összeomlik a nyugdíjrendszere is, bármilyen is az” – válaszolta Németh.

Barcza György, a K&H vezető közgazdásza Némethtel ért egyet: úgy látja, hogy egy olyan eladósodott ország, mint Magyarország nem engedheti meg magának a magánynyugdíjrendszer fenntartását.

Németh György úgy gondolja, hogy az lenne a megfelelő, ha az állam hozna létre egy második pillért, melyben garantálja az állampapíroknak megfelelő reálhozamot. „tb-járulék egy része egyéni számlára kerülne, és úgy kamatozna, mint az állampapírok. Emellett tartsák meg a magánpénztárakat. Versenyezzenek egymással, pontosabban a pénztárak az állampapírok hozamával” – vetett fel egy eddig nem hangoztatott megfontolást.

Németh szerint hiba volt létrehozni a pénztárakat, az említett magas államadósággal érvel, ám Borza Gábor úgy gondolja, hogy nincs biztosíték arra, hogy reform nélkül nem költötte volna el ezeket a pénzeket az állam például 14. havi nyugdíjra.

Magyarország 8 másik országgal együtt augusztusban azzal a kéréssel fordult az Európai Unióhoz, hogy ne jelenjen meg hiányként az állami nyugdíjrendszerből hiányzó összeg, melyet a magánkasszáknak utalnak. Az EU nem engedett az országoknak, s ez is közrejátszhatott abban, hogy a magyar kormány az „államosítás” mellett döntött.

Az Európai Unió nem fogja büntetni Magyarországot a reformtól való visszalépés miatt – mondta Matolcsy György, nemzetgazdasági miniszter kedden. A szankcióról szóló rendelkezés csak jövő nyáron fog megszületni, visszamenőleges hatály nélkül.

A kormány döntése hasonlóságot mutat az Argentína által korábban elfogadott törvénnyel. A dél-amerikai ország két évvel ezelőtt államosította végleg a nyugdíjkasszákat.

A Népszabadság mai cikke szerint a kormány terve az, hogy nem csak nyugdíjkiadásra költi a „sérthetetlen nyugdíjvagyont”. A közszférában dolgozók kompenzálására (akik mégsem járnának jól az új egykulcsos adórendszerrel) és az új közigazgatási rendszerre is jócskán áldozna a kormány a nyugdíjvagyonból. A lap szerint 10 milliárd forint tűnhet el a felhalmozott megtakarításokból ezen célokra.

A Stabilitás Pénztárszövetség, mely szervezetnek az összes magánpénztár tagja, az Alkotmánybírósághoz fordult. A szervezet álláspontja szerint „visszafordíthatatlan” folyamatokat indíthat el, ha az Ab nem tűzi napirendre a magánpénztárak kérdését január 31-ig.