Raskó György beszámolt arról, hogy a Vám- és Pénzügyőrség a közelmúltban razziát tartott cégénél és bírságot szabott ki, amiről kiderült, hogy megalapozatlan. A vámosok arra hivatkoztak, hogy azért vizsgálódtak cégénél, mert az APEH-től azt az információt kapták, hogy ez átlátható vállalkozás, így könnyebb szabálytalanságot találni.
A vállalkozó szerint a prudencia nem mindig jellemző a nagybankokra, erre példa számos, bajban lévő hitel, ilyen az M1 Outlet center esete, amely márvánnyal és szökőkúttal készült, 2,8 milliárd forintos hitelből. A vállalkozás három hónapig működött, ma 600 millió forintért kínálja a pénzintézet az épületet, ez jól jellemző, mennyire körültekintőek a bankok.
A bankok hatalmas ingatlanhalmazzal rendelkeznek a bedőlt hitelek nyomán, amelyeket még nyomott áron sem tudnak értékesíteni. A tőkemegfelelési mutató negatív változásai miatt a hitelkihelyezés erősen csökkenni fog a következő években.
Nem véletlen, hogy cseh bankok finanszírozzák például a Győri Sütőt, hiszen Csehországban jóbal alacsonyabbak a kamatterhek. Így szerezhetnek meg akár sikeres magyarországi vállalkozásokat a szomszédos országok cégei. Egymás után vásárolják fel a magyar cégeket, például a húsiparban, az előrenyomulást jól jelzi a Penta csoport terjeszkedése. Ami a hiteleket illeti: csalás és korrupció jellemzi az értékbecslést, az önerő igazolások kiadását, ennek pedig most isszuk a levét.
A csődtörvény és a bírósági végrehajtásról szóló törvény túlzottan védi az adóst, akár a csalókat is. Az adósok évekig halaszthatják az ügyek befejezését, ezzel növelve a körbetartozást. Mind a két jogszabályt módosítani kellene, csakúgy, mint a felszámolási ipart, amely maffiaszerűen működik Magyarországon. Hiába javult a felszámolók kijelölése, az érdekkörök változatlanok. Jelenleg 113 felszámoló létezik, de a jelentősek csak pár holding érdekeltségébe tartoznak, ezek pedig a hitelezők érdekeit másodlagosnak tekintik. Átlag 11 hónap alatt zajlik le egy felszámolás, míg az Egyesült Államokban ez az időtartam 3 hónap. A hitelezőnek kellene kijelölnie a felszámolót.
Az állam is rossz példát mutat ezen a téren. A kilakoltatási moratórium rengeteget árt, mert azt sugallja, hogy a hibás döntésért nem kell felelősséget vállalni. De ugyanígy gyermeteg a devizahitelezés korlátozása, különösen az euró alapú hitelek kapcsán. Ehhez hozzáadódik a bankokat sújtó adó és az elképesztő jellegű kritika, amellyel a "finánctőkét" illetik. Ennek következménye, hogy extrém kockázattal jár a magyar kkv-k finanszírozása.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.