Tőkevédett alap házilag? Itt a megoldás

Ezek jellemzően zárt végűek, a visszaváltási lehetőségük korlátozott, és csak a futamidő végén kapjuk vissza a teljes kezdeti befektetésünket. Másik jellemzőjük, hogy a tőkevédelmet biztosító struktúra miatt a profitpotenciál visszafogott. A tőkevédett termékeknél a termékfejlesztés feladata egy aktuális befektetési sztori keresése és a befektetési politika megfogalmazása. A cél az, hogy a jegyzési időszakban összegyűjtött tőkéből a portfóliómenedzser az alap futamidejének megfelelő kötvényportfóliót alakítson ki a tőkevédelem biztosítására, a fennmaradó pénzöszszegeket pedig az alap jellemzőinek megfelelően profittermelő értékpapírokba fektesse be.

Szerettünk volna például létrehozni 2010. november 29-én egy tőkevédett portfóliót, amely 2014. február 12-én jár le, és lehetőséget nyújt a futamidő alatti spekulációra. A példámban a költségektől eltekintek, bár az ilyen típusú befektetési alapok 1,5-3 százalékos éves vagyonkezelési díjjal terheltek. Adott a 2014/C magyar államkötvény, ennek adatai alapján állítom össze a portfóliót, amely ezt a kötvényt fogja tartalmazni a tőkevédelem biztosításához, ám a gyakorlatban a hozamgörbe különböző lejáratait súlyozva is elérhető a kívánt futamidő. A 2014/C-t 2003. június 19-én bocsátotta ki az ÁKK, 5,5 százalékos kuponnal. Jelenleg 7,7 százalékos éves hozammal, 98,3 körüli bruttó árfolyamon lehet megvenni.

Tegyük fel, hogy 100 millió forintos megtakarításból a fenti kötvényt 98,3 százalékon megvásároljuk, ez azt jelenti, hogy az idén 1,7 millió forintunk marad arra, hogy spekulatív módon befektessük. A kötvényt lejáratig a portfólióban tartjuk, és mivel a nettó árfolyam a lejárathoz közeledve emelkedik, a tőkevédelmet így biztosítottuk, miközben a kifizetésekkor további 5,5 millió forint spekulatív befektetésre nyílik lehetőségünk. Tehát a befektetett 98,3 millió forint a lejáratkor 100 milliót ér majd, miközben a kuponfizetésekből befolyt és a kezdeti befektetéskor megmaradt 1,7 millió forint lehetőséget ad a spekulációra. A fentieket átgondolva könnyen belátható, hogy miért korlátozott az ilyen megoldások profitlehetősége. A teljes rendelkezésre álló megtakarításhoz képest csak csekély összeget tudunk az általunk kiválasztott kockázatosabb eszközökbe fektetni, hiszen a magasabb hozamlehetőség helyett a biztonságot választottuk. Fontos, hogy csak a lejáratkor biztosított a tőkevédelem, hiszen a hozamok ingadozása befolyásolja az árfolyamot a lejárat előtt.

Jó hír azonban, hogy a származtatott eszközök tőkeáttétel segítségével lehetőséget nyújtanak arra, hogy a spekulációra szánt relatív kisebb összegekkel nagy pozíciókat alakítsunk ki. Pontosan ez az, amit a tőkevédett alapok portfóliómenedzserei is tesznek. A kötvényvásárlást követően, illetve a kifizetésekkor kapott összegeket jelentős tőkeáttétel segítségével, például határidős kukorica- vagy aranypozíciók kiépítésére használják fel, azért, hogy a teljes tőkevédett portfólióra eső eredményt képesek legyenek a spekulációval befolyásolni. A technika ugyanakkor veszélyeket is rejt magában, hiszen a nyereség és veszteség ilyenkor egyaránt megsokszorozódik, a tőkevédelem biztosításához pedig fontos, hogy a rendelkezésre álló összegnél az esetleges veszteség ne rúghasson nagyobbra. Ehhez stop-loss megbízásokat, illetve úgynevezett „knock out” certifikátokat érdemes használni.

Mindenki számára ismert a kötvények árfolyam–hozam öszszefüggése, miszerint a hitelpapírok árfolyama akkor csökken, ha a hozamok emelkednek. Nagyobb spekulációs mozgástér áll a portfóliókezelő rendelkezésére akkor, ha a stabilitást biztosító kötvényt/kötvényeket magas hozammal sikerül megvásárolni. A fentiek után egyértelmű a tőkevédett konstrukciók előnye-hátránya. A piaci trendeket figyelve a befektetői szokások jelenleg változáson esnek át, és a három-öt-tíz éves termékek helyett az olyan rövidebb, akár egyéves időtávra védelmet nyújtó befektetési alapok kerülnek a figyelem középpontjába, amelyek a pénzpiaci alapok hozampotenciálját meghaladják. Ezen termékek a sokkal rövidebb kötvényeket, diszkontpapírokat részesítik előnyben, oly módon, hogy az átlagos hátralévő futamidő egy év körül maradjon. A kötvényvásárlás után fennmaradó összegeket pedig körülbelül évi öt-hat spekulatív tranzakcióra osztják fel, és az eszközosztályok széles skáláját kutatják nyereséges, jellemzően rövid távú kereskedési lehetőségekért. Így a különböző devizák, nyersanyagok, részvényindexek áremelkedése és -csökkenése egyaránt profitot hozhat az abszolút hozamú stratégiájú alapok számára.

Ezt a fajta befektetési megközelítést alkalmazza az Aegon Alapkezelő az Ózon származtatott tőkevédett befektetési alapja esetében. Éves tőkevédelem mellett próbál meg a pénzpiaci eszközöknél nagyobb nyereséget elérni. A közeljövőben nyersanyagok áremelkedésére és a fejlett, illetve fejlődő kötvények hozamának emelkedésére, valamint alulértékelt devizák árfolyamváltozására fogadunk majd.

Tájékoztatás
Az alapok múltbeli teljesítménye nem nyújt garanciát a jövőbeli hozamok nagyságára. Jelen elemzés nem minősül ajánlattételnek vagy befektetési tanácsadásnak. A befektetés részletes feltételeit az alap tájékoztatója tartalmazza, mely a mindenkor érvényes kondíciós listákkal együtt megtalálható a forgalmazási helyeken. A befektetési alap forgalmazásával (vétel, tartás, eladás) kapcsolatos költségek az alap kezelési szabályzatában és a forgalmazási helyeken megismerhetők.

A szerző az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő befektetési szakértője