Ez azt jelenti, hogy több állampapír jár majd le, mint amenynyit a tervek szerint piacra dobnának, pedig az államháztartás hiánya miatt valószínűleg forrásbevonásra lesz szükség.
A hiányzó részt biztosíthatja eurókötvény-kibocsátás is. Ha azonban a magán-nyugdíjpénztári vagyon bevonását is figyelembe vesszük, akkor nincs is akkora finanszírozási igénye az államnak – mutatott rá Németh Dávid, az ING Bank elemzője. Az államhoz ilyen módon kerülő értékpapírok (főként részvények) értékesítéséből ugyanis szintén befolyik valamennyi pénz, bár ezek mértékéről egyelőre nincs pontos információ. A második pillérben maradók száma, eddig úgy tűnik, alacsony lesz, így jelentős forrásról beszélhetünk – tette hozzá Németh, aki azt sem zárja ki, hogy részben likviditási gondoktól is tarthat az ÁKK, és ezért is óvatosabb a piaci forrás bevonásával kapcsolatban.
Az új terv szerint az eddig megszokotthoz hasonlóan alakulnak az éven belüli lejáratú diszkontkincstárjegy-kibocsátások. Február és április között 935 milliárd forint értékben dob piacra rövid papírokat az elsődleges kibocsátó. Államkötvényből viszont csak 320 milliárd forint értékben terveznek értékesíteni a 640 milliárd forintos lejárattal szemben.
Tegnap egyébként igen élénk kereslet mutatkozott a három hónapos diszkontkincstárjegy-aukción. A 45 milliárd forintos meghirdetett keretre 154,3 milliárd forintnyi ajánlatot nyújtottak be, ezért a kibocsátó 10 milliárd forinttal megemelte az elfogadott mennyiséget. Az átlaghozam 5,63 százalékos lett, 8 bázisponttal alacsonyabb az egy héttel korábbi aukción kialakultnál.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.