Befektetési alapok - Havonta lett új rekord

A befektetési alapok éve volt 2010. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) frissen közzétett adatai szerint decemberben tovább emelkedett az alapok vagyona, amely így az év végére elérte a 3763,4 milliárd forintot, vagyis egy esztendő alatt több mint 25 százalékkal nőtt a konstrukciók eszközeinek értéke. A vagyon 2009 júliusától kezdve minden hónapban emelkedett, és tavaly márciustól minden hónapban újabb történelmi csúcsra került. A konstrukciók száma is egyre nő. A múlt év végén a Bamosz tagjai már 452 alapot kezeltek, vagyis csaknem negyvennel többet, mint egy esztendővel korábban.

A pénzpiaci alapok vagyona 20 százalékkal bővült tavaly. A kategórián belül a hazai és az euróövezeti konstrukcióké nagyjából átlagos mértékben gyarapodott, a dollárövezetieké viszont stagnált. Érdekesség, hogy az egzotikusabb térségek pénzpiaci alapjainak – egyébként nem túl nagy – vagyona viszont a 2009. év véginek csaknem ötszörösére duzzadt 12 hónap alatt. Ezek az alapok átlagosan valamivel a bankbetétek alatt teljesítettek: a klasszikus pénzpiaci alapok hozama 4,25, a likviditásiaké 4,36 százalékos lett. A pénzpiaci konstrukciók közül a Raiffeisené lett a legjobb, a likviditási alapoknál pedig az Allianzé vitte a prímet. Mindkettő 5,7 százalék fölött hozott a befektetőknek.

A kötvényalapok vagyona 2010-ben 15 százalékkal duzzadt, ezen belül a rövideké gyarapodott nagyobb mértékben, 23 százalékkal. A kötvényalapok vagyona áprilisban volt a csúcson, ekkoriban voltak a legmagasabbak a visszatekintő hozamaik is. (Ezek a számok viszont a jövőre nézve semmit sem jelentenek, így a befektetők valószínűleg ismét rossz ütemben szálltak be az alapokba.)

A kategória vagyonának alakulását egyébként a zömében lakossági befektetők által kedvelt OTP Optima aktuális népszerűsége határozza meg. Aki kötvényalapban gondolkozik, annak jó választás az OTP-s alap, az elmúlt évben a rövid kötvényalapok közül ugyanis az Optima érte el a legmagasabb, 7,5 százalék fölötti hozamot. A hazai kötvénypiacon befektető hosszú kötvényalapok között is az OTP Alapkezelő vitte el az aranyérmet tavaly a Maximával, amely 9 százalék fölött teljesített.
A részvényalapok 10 százalékos vagyongyarapodással zárták a múlt esztendőt, és átlagosan két számjegyű hozamot produkáltak. Ebben a kategóriában viszont nagy a szórás. A legroszszabbul a BUX indexet követő alapokba fektetők jártak, örülhettek, ha befektetésük megőrizte az értékét az év folyamán; ez persze nem csoda, hiszen a BUX tavaly csak néhány ezreléket emelkedett. Jól jártak viszont azok, akik feltörekvő piaci, orosz, török vagy ázsiai részvényalapot vásároltak, ők akár 30 százalékosnál nagyobb hozamot is elérhettek tavaly. A legkiemelkedőbb hozamokat az orosz tőzsdén befektető Aegon Russia, a feltörekvő piaci Raiffeisen EMEA-beli s az OTP ázsiai ingatlan- és infrastruktúra-alapjai érték el.

A legjobban teljesítő részvényalapokénál nagyobb hozamot csak a származtatott kategóriában találni. Tavaly sokan jósolták, hogy az abszolút hozamú alapoké lesz a 2010-es esztendő, és a szakemberek nem is tévedtek. A Bamosznál nyilvántartott alapok közül a concorde-os Platina Delta érte el a legnagyobb hozamot, több mint 54 százalékosat, ezt az alapot viszont magas díjai miatt kisbefektetőknek nem szokták javasolni. Lényegesen barátságosabb költségekkel lehet viszont beszállni az OTP Suprába, amely csaknem 39 százalékos hozamot ért el tavaly. A 30 százalékos lélektani határt rajta kívül még egy abszolút hozamú konstrukció, a Reálszisztéma Marco Polójának a hozama haladta meg. Az abszolút hozamú kategóriában egyébként a legtöbb alapnak sikerült tavaly, amit vállalt: megverte a kockázatmentesen elérhető hozamot. A befektetők is egyre inkább felfedezik maguknak a származtatott alapokat; a múlt évben az ilyen konstrukciók vagyona majdnem 60 százalékkal nőtt, és az év végén már csaknem 120 milliárd forint volt bennük.

Jó sztorinak számított tavaly a nyersanyagpiac is. Az árupiacon szinte mindennek emelkedett az ára, így az ott befektető alapok is magas hozamot értek el. 20 százalék fölött hozott a K&H nyersanyagalapja és az XGA Aranytégla, de majdnem minden más árupiaci alapnak sikerült két számjegyű nyereséget produkálnia. Egyedül az OTP Föld Kincsei alapja „betlizett”, amelynek az árfolyama az év során gyakorlatilag nem változott.