Erős spórolásban a bankok

Habár a működési hatékonyságot mutató költség/bevétel arány romlott tavaly az első három negyedévben a hazai bankoknál, ez csak a korábbitól jelentősen elmaradó bevételek miatt van így, és a szektor kiadásait tavaly is sikerült szinten tartani – derül ki a pénzügyi felügyelet statisztikáiból. „Minden lehetséges eszközzel spórolnak a magyarországi kereskedelmi bankok” – mondta lapunknak Müller János, a Magyar Bankszövetség vezető tanácsadója. A hitelintézetek – tette hozzá – elsősorban a fiókhálózatok szűkítésével, az alkalmazottak számának csökkentésével, a beruházások és fejlesztések elhagyásával igyekeznek minél többet megtakarítani.

Az utóbbi két évben több tényező is komoly spórolásra kényszeríti a magyarországi kereskedelmi bankokat. A gazdasági válság nyomán 2008-ban megtorpant a szektor bevételeinek addig folyamatos és gyors növekedése, valamint a késve és egyáltalán nem fizető hitelek arányának hirtelen emelkedése miatt egyre jelentősebb összegű céltartalékok képzése következtében már korábban költségeik visszafogására kényszerültek.

A 200 milliárd forintot megközelítő különadó miatt az elmúlt esztendőben valószínűleg már veszteséges volt a magyar bankszektor, és várhatóan csak két-három bank tud nyereséget felmutatni. A többi hitelintézetnél könnyen előfordulhat, hogy a tulajdonosoknak tőkejuttatást kell adniuk, hogy a bank mutatói a jogszabályoknak megfelelő szintűek maradjanak. Ezért az idén még fokozódhat a spórolási kényszer a pénzügyi szektorban.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének adatai szerint az évtized első felében úgy nőttek folyamatosan a bankok költségei és bevételei, hogy a kettő hányadosa 70,5 százalék feletti szintről 53 százalék körülire csökkent. De 2008-ban a bevételek növekedése mellett emelkedtek a kiadások, ezért az arány 60 százalék fölé nőtt. Azóta a hitelintézetek a fejlesztések mellett kiadásaik csökkentésében is versenyeznek egymással. Becslésünk szerint a magyar kereskedelmi bankok az idén legalább 10 százakkal kevesebbet költöttek a 2008-ban regisztrált 642 milliárd forintnál.
A spórolás egyik fő terülte a fiókhálózat szűkítése. Tavaly az utolsó negyedévben az Erste Bank 17 fiók bezárásával 185-re szűkítette hálózatát. Az első negyedévben a Budapest Bank 5, a harmadik negyedben CIB Bank 4, az OTP Bank 3, az Erste Bank pedig 2 fiókot zárt be. A Raiffeisen Bank már 2009-ben 19 fiókkal szűkítette hálózatát.
Az előző esztendő utolsó három hónapjában az Erste Bank 181, a K&H Bank 215 fős létszámcsökkentést hajtott végre. Több hitelintézet már korábban szűkítette apparátusát. A Budapest Banknál tavaly 356 fővel csökkent az alkalmazottak létszáma. Az OTP Bank már 2007-ben 305, 2008-ban pedig 369 fővel karcsúsította a létszámot, és több lépcsőben jelentős létszámleépítést hajtott végre a Raiffeisen is.
A spórolás minden területre kiterjedő módszereiről árulkodik az Erste Banknak az előző esztendő harmadik negyedévéről szóló vezetőségi beszámolója. A dokumentum szerint az igazgatási költségek 9 százalékkal, mintegy 3,5 milliárd forinttal voltak alacsonyabbak az előző év azonos időszakához viszonyítva. A személyi jellegű ráfordítások összességében 12 százalékkal csökkentek az előző évhez képest. A csökkenés okai az alacsonyabb létszám, a kisebb béremelés és az alacsonyabb szintű bónuszkifizetés. Az egyéb igazgatási költségek 5 százalékkal csökkentek, legfőképp költségmegtakarítási, racionalizálási szempontokat követve a marketing-, számítástechnikai, valamint egyéb közvetlen költségek, például tanácsadási díjak. Ugyanakkor a bérleti díj 14 százalékos növekedése figyelhető meg 2009 szeptemberéhez képest, ennek oka legfőképp az árfolyam-növekedés volt.
A Budapest Bankot eddig is erőteljes költségkontroll jellemezte, és ez a gyakorlat folytatódik ebben az évben is – közölte érdeklődésünkre a hitelintézet. Tájékoztatásuk szerint a bank 2009-es éves eredményeit nagymértékben befolyásolta, hogy az egyszerűsítések, a különböző hatékonyságnövelő intézkedések és a szigorú költségkontroll következtében a csoportszintű kiadások 16 százalékkal csökkentek, 2010 első felében pedig 13 százalékos volt a mérséklődés.
A költségek csökkentése érdekében a bankcsoport tavaly egy új, olcsóbb központba költözött, ennek köszönhetően a bérleti és üzemeltetési költségek csökkenése éves szinten több százmillió forint megtakarítást eredményez a bank számára. A hatékonysági intézkedések részeként megkezdték a drágább, mid-range informatikai platformjainak Intel- és Linux-alapú szerverekre cserélését, és új számítóközpontba költöztették a bank szervereit. Az új adatközpontnak nemcsak az energiafogyasztása kisebb, de a hűtés során elvezetett hőt felhasználják az irodaépület fűtéséhez.
Költségeinek csökkenéséről számolt be a K&H Bank is. A hitelintézet működési költségei az előző esztendő első három negyedévében 3,8 százalékkal, 52,9 milliárd forintra csökkentek 2009 azonos időszakához képest. Az értékcsökkenési leírások 9,2 százalékkal, 5,3 milliárd forintra, az adminisztrációs költségek 5,6 százalékkal, 23,9 milliárd forintra, a személyzeti költségek 0,8 százalékkal, 23,7 milliárd forintra mérséklődtek. Közben 10 százalékkal, 113,8 milliárd forintra nőttek a bank bevételei, így a költségek és bevételek hányadosa 53,1 százalékról 46,5-re csökkent.
Hasonló javulásról számolt a tavalyi és a tavalyelőtti első három negyedév adatait összehasonlítva az OTP Bank is. A legnagyobb magyar hitelintézet költségeinek szinten tartása mellett 585 milliárd forinttól 618 milliárdra növelte bevéte-leit, ezért a költségek és a bevételek aránya 43,5 százalékról 41,8-re csökkent. Az FHB Bank viszont bevételeinek némi csökkenése mellett 9,9 milliárd forintról 12,2 milliárdra növelte kiadásait, ezért a kiadások és bevételek aránya 50,4 százalékról 58,4-re nőtt. VG