Kis átrendeződések az alapoknál

Befektetés. Nem hozott jelentősebb átrendeződést 2010 a hazai befektetési alapoknál, legalábbis ami az egyes fajták piaci súlyát illeti – derül ki a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) éves statisztikáiból.

A Bamosz adatainak tanúsága szerint továbbra is a pénzpiaci alapok képviselik a legnagyobb súlyt a hazai piacon, bár részesedésük minimális mértékben csökkent, és 37 százalékot tett ki. A részvényalapok súlya ugyanakkor már számottevő mértékben, 2 százalékponttal növekedett a portfólión belül, így december végén már majdnem minden negyedik, alapokba helyezett forintot ilyen konstrukciókban tartottak a befektetők. Érezhetően csökkent viszont a garantált és származtatott alapok súlya: a 2009 végi 17 százalékhoz képest a múlt hónap végén már csak 15 százalékot ért el.

A Bamosz legfrissebb tájékoztatója szerint az elmúlt hónapban tovább emelkedett a hazai alapok vagyona, ám ez az intézményi és nem a lakossági befektetők aktivitásának volt köszönhető. „Ez nem meglepő, hiszen a korábbi években is tapasztalható volt, hogy év végére a lakossági befektetések elmaradnak az év közbeni szintektől, illetve a háztartások a fogyasztásukat finanszírozzák a megtakarításaikból” – reagált a fejleményekre Temmel András, a szervezet főtitkára. Az intézményi befektetőknél – tette hozzá – az ismét jelentkező tőkebeáramlás mellett tapasztalható volt a nyilvános alapokból a dedikált intézményi zártkörű alapok felé való átcsoportosítás is.
Ami az egyes alaptípusok elmúlt havi teljesítményét illeti: a részvénypiacok decemberben ismét emelkedtek, ez a részvényalapok hozamaiban is megjelent, ám a képet torzítja egy jelentősebb intézményi átrendeződés a nyilvános alapokból a zártkörű alapok felé. A nyilvános részvényalapokból – elsősorban a jelentős intézményi átalakítás miatt – több mint 35 milliárd forintot vontak ki a befektetők, a piaci teljesítmények viszont összességében 13,6 milliárd forinttal növelték a vagyont, így az decemberben 5,5 százalékkal csökkent. A részvényalapok száma két új alap indulásával 71-re nőtt, a vagyon pedig 373 milliárd forintot tett ki.

Ismét romlott a kép az elmúlt hónapban a garantált alapok piacán, miután kevesebb új alap indult decemberben, mint ahány lejárt. A vagyon a lejárt alapok – és elsősorban egy 15 milliárdos vagyonú lejárt alap – miatt decemberben három százalékkal csökkent, mivel az alapokból összesen mintegy 16 milliárd forint távozott, bár a piaci teljesítmények
3 milliárd forinttal növelték az alapok vagyonát.

Továbbra is gyarapodik viszont az ingatlanalapok vagyona. Ezek a termékek decemberben 1,2 milliárd forint friss tőkét vonzottak, és további 570 millió forint hozamot termeltek. A 22 ingatlanalap vagyona összességében 0,4 százalékkal nőtt, így az a hónap végén 425 milliárd forint volt.

A kötvényalapok száma egy új alap indulásával 29-re nőtt, az alapok vagyona azonban 1,7 százalékkal csökkent: ennek fő oka az év elején még sikerterméknek számító rövid kötvényalapoknál folytatódó tőkekivonás volt. A pénzpiaci alapok vagyona decemberben – a folytatódó visszaváltások miatt – egy százalékkal csökkent. Összesen 15,6 milliárd forint távozott az alapokból, bár 1,2 milliárd forint hozam keletkezett rajtuk, így a teljes vagyon 1372 milliárd forintra csökkent.