Luxusaszkéták és fiatalos idősek - Így költ a magyar

A magyar társadalom nagy többsége pénzügyek terén kockázatkerülő, nem veszi igénybe a szakértők tanácsait és jellemzően kevés bankkal áll kapcsolatban.  Azonban a kutatás során készített interjúkból számos olyan csoport azonosítható, akik gyakran életstílusukból fakadóan az általánostól eltérően viszonyulnak a pénzügyi világ rejtélyeihez. 

A kutatás során elvégzett interjúk célja az volt, hogy megismerjük a társadalomban jelenlévő fontosabb trendcsoportok pénzügyi befektetésekhez fűződő értékeit, hiedelmeit, továbbá, hogy felmérjük pénzügyi ismereteik szintjét. A csoportok vizsgálata a jelenleg még kevéssé látható, de a jövőben várhatóan elterjedő, új viselkedési és fogyasztási szokásokkal bíró csoportok elemzését jelenti - véli Törőcsik Mária, a Pécsi Tudományegyetem professzora, a kutatás vezetője.

A pénzügyi kérdésekben talán legtájékozottabb csoportnak a munkát és karriert szem előtt tartó, több nyelvet beszélő, modern telekommunikációs eszközöket előszeretettel használó, elsősorban tehetős üzletemberekből álló csoport tagjai bizonyultak, akik nemcsak tudásban, de jövedelmi helyzetükben is az átlagos szint felett helyezkednek el. Szinte valamennyi befektetési lehetőséggel tisztában vannak, és ezeket ki is használják. Jellemzően ezen csoport tagjai, a business-nomádok, közülük kerülnek ki a private bank-i ügyfelek. A business-nomádok otthonosan mozognak a világban bárhol, ahová munkájuk, karrierjük szólítja őket.

A 40 év fölötti karrierorientált nők, a gyengébbik nem azon csoportját képviselik, akik tudnak határozottan „igent” és „nemet” mondani. Akik ebbe a csoportba tartoznak, a piacot és a világot általában differenciáltan látják, ezért kiemelkedően fontos számukra a megfelelő információk beszerzése, hiszen az általuk észlelt bizonytalanságot az alapos információszerzéssel kívánják mérsékelni. Rendszeresen tájékozódnak a pénzüket kezelő intézetnél, ennek megfelelően rendkívül jól informáltak a pénzügyek terén.

Az egyik legtudatosabban gazdálkodó csoportnak a magas jövedelmű, azonban a legtöbb luxustermékről lemondó válaszadók csoportja bizonyult. Ezek a „luxusaszkéták” habár megtehetnék, mégsem élnek nagylábon. Az egyszerűség iránti vágyuk tükröződik a pénzügyi szokásaikban is. A bonyolult befektetési konstrukciókkal szemben nyitottabbak a szimpla megoldásokra. Mivel nem feltétlenül van idejük arra, hogy kövessék a részvényárfolyamokat és azonnal reagáljanak rá, ezért gyakran elállnak ettől a befektetési formától.

A trendinterjúk során a kutatók találkoztak a hagyományos elit tagjaival is: ez a csoport elsősorban a drága luxustermékeket preferálja, mindig, minden téren a magas szintű szolgáltatásokat keresi. Magas jövedelmi helyzetüknek megfelelően kiterjedt bank kapcsolathálózattal rendelkeznek, előszeretettel veszik igénybe a szakértők tanácsait, számos különböző befektetéssel rendelkeznek. 

A kutatás rámutatott egy új fogyasztói csoport létezésére is: ez a fiatalos és életvidám ötven év fölötti fogyasztói csoport, amely az idősekről alkotott hagyományos képpel ellentétben nem zárkózik el az újításoktól. Az idősek ezen csoportja már igénybe veszik a modern kommunikációs eszközöket a pénzügyi tájékozódás terén, és a döntések meghozatala előtt előszeretettel kérik ki szakértő véleményét.