Megnőtt év végére a tbsz-vagyon

Megtakarítás. Az adókedvezmény ígérete mindig megmozgatja a befektetőket. Tavaly is így történt ez, amikor a tartós befektetési számlák (tbsz) első gyűjtőévének végén elhelyezték az emberek megtakarításaikat a különböző pénzügyi szolgáltatóknál. Az ilyen számlákra elhelyezett megtakarítások kamata és hozama 2014-től 16 helyett 10 százalékos kulccsal adózik csak, ha pedig 2016-ig nem vesz ki a számlatulajdonos az összegből, egyáltalán nem kell kamatadót fizetnie.
A lapunk kérdéseire válaszoló pénzügyi intézmények többsége arról számolt be, hogy a múlt év végén megugrott a kereslet a tbsz iránt.

„Az igazi hajrá december utolsó heteiben volt, a korábban megnyitott számlákra is csak az utolsó pillanatban érkeztek meg a befizetések” – osztja meg tapasztalatait Gábriel Zsuzsanna, az Axa Bank termékmenedzsere. „A számlák mintegy 40 százalékát november–decemberben nyitották meg” – teszi ehhez hozzá Breznay Endre, a TakarékBank pénz- és tőkepiaci üzletágának igazgatója. A Raiffeisennél is hasonló volt a helyzet: az év ugyanezen időszakában több mint 60 százalékkal nőtt a tbsz-eken nyilvántartott vagyon, a CIB-nél az utolsó négy hétben 30 százalékos gyarapodást tapasztaltak az állományban, de az OTP, az MKB és az UniCredit Bank is növekedést észlelt a számlanyitások és az állomány tekintetében.

Kivételek is voltak persze: az Erste Befektetési Zrt. és a K&H Bank ügyfelei, úgy tűnik, nem hagyták az utolsó pillanatra a tbsz-ek megnyitását, az év vége ezeknél a cégeknél nem hozott kiugró növekedést, az esztendő során folyamatosan nyitották a számlákat a kliensek. Valószínűleg jól is tették, hiszen a tbsz-eken lévő megtakarítások esetében már a gyűjtőévben felhalmozott kamatra is vonatkozik az adókedvezmény, így megéri minél korábban megnyitni az ilyen számlákat, és elhelyezni rajtuk a hosszú távú befektetéseket. A pénzügyi szolgáltatók kivétel nélkül azt tanácsolják a klienseknek, ha már most van olyan spórolt pénzük, amelyet előreláthatólag 2014 vagy 2016 végéig nélkülözni tudnak, helyezzék el egy ilyen számlára. Veszítenivaló nincs, ha mégis feltöri az ügyfél a számlát, ugyanazt a 16 százalékos kamat- vagy árfolyamnyereség-adót kell megfizetnie, amelyet egy hagyományos betéti vagy értékpapírszámlán elhelyezett befektetés esetében.

Tbsz-ből kétfélét lehet nyitni, az egyiken bankbetéteket, a másikon értékpapírokat helyezhetnek el az ügyfelek. Bár Magyarországon a bankbetét a legnépszerűbb befektetési termék, a jelenleg már valószínűleg 300 milliárd forint fölötti tbsz-állományból viszonylag sokat fektettek az ügyfelek más eszközökbe. Az OTP-nél, az UniCreditnél, az Ersténél, a K&H-nál és a Raiffeisennél is lényegesen több pénzt helyeztek el a kliensek az értékpapírszámlákon, mint betétszámlákon. A túlzott rizikót viszont ezek a befektetők sem vállalják, a hosszú távra is ajánlott részvényekkel vagy részvényalapokkal szemben előnyben részesítik a fix hozamú kötvényeket, a garantált alapokat és más alacsony kockázatú befektetéseket.

A CIB, az MKB, a takarékok és az Axa ügyfelei tavaly jobban kedvelték a betéteket. (Az Axánál tartós értékpapírszámlát nem is lehet nyitni.) „A takarékszövetkezetek ügyfelei a szokásosnál konzervatívabb szemléletűek, elsősorban a hagyományos, jól ismert megtakarítási lehetőségeket keresik” – magyarázza Breznay. Érdekesség, hogy míg egyes bankoknál, például az Axánál a kifejezetten hosszú távú, 2015 végén lejáró betét volt a slágertermék, addig mások – például az OTP – arról számoltak be, hogy az ügyfelek az egy éven belüli lejáratú lekötéseket részesítették előnyben.

Ezzel a stratégiával egyébként lehet, hogy a fix kamatozású betéteket kínáló bankoknál is jobban jártak, hiszen több szakértő is jegybanki kamatemeléseket vár az idén, ami a betétkamatokat is felfelé mozdíthatja, az OTP viszont éppen az alapkamathoz igazodó változó kamatozású konstrukciót hirdetett meg a tbsz-re. A vezető hazai lakossági hitelintézet egyébként arra számít, hogy az évek során a kliensek attitűdje változik, és megkedvelik a hosszabb távú lekötéseket, ez azonban hosszú időt vehet igénybe.