BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Mennyit érnek a nyugdíjkalkulátorok? - Mindet teszteltük

Amilyen képlékeny 2011-ből nézve a harmincas-negyvenes évek nyugdíjrendszere, épp olyan változatos a kép, amelyet a különféle médiumok és piaci szereplők által összekalapált nyugdíj-kalkulátorok vázolnak fel a jövőnkről.

A magánnyugdíjpénztári rendszer visszaállamosításáról szóló tervek megjelenése óta egyre-másra születnek a vélemények és ellenvélemények arról, hogy érdemes-e a magánnyugdíjpénztárak tagjának maradni - és ezzel elveszíteni az állami nyugdíjra való jogosultságot - vagy érdemesebb visszalépni.

A rengeteg bizonytalan politikai és gazdasági tényező miatt persze pontos előrejelzést lehetetlen adni, valami támpontra azonban szüksége van a több mint hárommillió mnyp-tagnak. Több kalkulátor is megjelent az interneten a bizonytalankodók megsegítésére, ám együttes használatuk csak még jobban fokozza a káoszt, ha lehet. Különösen, hogy még véletlenül sem hasonló adatokkal dolgoznak és persze az eredmények is különbözőek.

Hogy vallomásra bírjuk a kalkulátorokat, megálmodtunk egy magánnyugdíjpénztári tagot Gipsz Jakabot, aki alig 30 éves, fizetése a KSH által közölt mindenkori átlagbérrel egyenlő - és az is marad -, elszámolható bónuszévei nincsenek. Öt éve állt munkába, ez idő alatt egymillió forint gyűlt össze a magánnyugdíjpénztári számláján (Ez egyrészt egyenlő a teljes magánnyugdíjpénztári vagyon egy főre eső összegével, másrészt nagyjából 2,2 százalékos átlagos éves hozamnak felel meg ez idő alatt, ami a 2008-as nagy veszteségeket nagyjából jól modellezi.) A makrokörnyezeti tényezőket is leegyszerűsítettük: 3 százalékos inflációt és 2 százalékos pénztári reálhozamot feltételeztünk.

A tegnap indult tajekozodjon.com adatai alapján ifjú titánunk 35 év múlva egy forint híján 138 ezer forint havi nyugdíjra lesz jogosult az államtól - jelenértéken -, ha a visszalépést választja. Amennyiben mégis a maradás mellett dönt, mindössze 5 elszámolható évet tud felmutatni majd az állami nyugdíj folyósításakor, ez mindösszesen 23 955 forintot jelent neki havonta, amit 74 556 forinttal tud kiegészíteni a magánszámlájáról. Ez mindösszesen havi 98 551 forintot jelent. Figyelembe véve, hogy a 200 ezer forintos bruttó átlagbér 133 ezer forintos nettó fizetést jelent, az állami nyugdíjjal még jobban is jár fiktív dolgozónk, mint a jelenlegi bérével, míg a tisztán magánnyugdíjpénztári tagsággal 29 százalékkal kevesebbet kap majd. (A tavalyig érvényben lévő, vegyes állami-mnyp tagsággal természetesen sokkal jobban járt volna Jakab: 163 337 forint ütötte volna a markát.)

A Netfolio kalkulátora ezzel szemben ugyanezen adatokat felhasználva gyökeresen ellenkező eredményre jut a jövőnkkel kapcsolatban, igaz, hajmeresztő számítási sémákat követve. A fenti adatokat megadva arra jut, hogy az mnyp-rendszerben való maradás esetén a 65 éves korra elért összes megtakarítás jelenértéke 12 506 440 forint lesz, amiből 83 645 forintos nyugdíj következik.

Ezzel szemben az állami rendszerben csak havi 66 ezer forintra leszünk jogosultak - mindkét esetben 9,5 nyugdíjban eltöltött évet feltételezve. Az anomália abból adódik, hogy a kalkulátor készítői éltek a feltételezéssel, hogy Ha azt feltételezzük, hogy a jelenlegi járulékszint versenyképességi okokból nem emelkedhet, ebben az esetben viszont 20-30 év múlva a jelenlegi 66 százalékról a bruttó átlagkereset 33 százalékára kell, hogy csökkenjenek a nyugdíjak. (Vagyis az általuk feltételezett nyugdíj jelenértéke egyszerűen a jelenkori fizetés egyharmadával egyenlő.)

A következő oldalon az Index és a VIT kalkulátorait teszteljük

Az Index kalkulátora nem foglalkozik a várható állami nyugdíjjal, egyszerűen csak azt számolja ki, mennyi jövedelemtől is esünk el amiatt, hogy az állam megszünteti a magánnyugdíjpénztári rendszert. A válasz: jelenértéken számolva 13 662 206 forint gyűlne össze a számláján, ami a pénztári költségek levonása után is havi 128 354 forintos járulékot biztosítana Jakabnak a rá következő 10 évben.

Készített egy kalkulátort a VIT is, a Villamosenergia-ipari Társaságok Nyugdíjpénztára. Bár az infláció és a reálhozam itt is megadható, ez a program volt a legpesszimistább a jövőnket illetően. A számításai szerint a nyugdíjkorhatár elérésekor a vagyonunk mindössze 11 108 652 forint lesz jelenértékre számítva. Ráadásul az Index kalkulátora által kidobott 128 354 forintot beírva elvárt havi nyugdíjként kiderül, hogy ebből bizony nem sokáig húzzuk, a hetedik évre el is fogy az összes megtakarításunk.

A valódi információt hordozó kormányzati nyilatkozatok és törvénytervezetek híján persze senki nem tud jó és működőképes kalkulátorokat készíteni; például becsülni sem lehet a jövőbeni bérek és nyugdíjak egymáshoz viszonyított szintjét. Amennyiben igazak lesznek Orbán Viktor szavai, hogy nem fizet ki többet a nyugdíjalap, mint amennyit beszed, akár igazak is lehetnek a 33 százalékos arányról szóló Netfoliós becslések.

Az azonban mindenképp meglepő, hogy azonos adatok mellett is milyen eltérő jövőbeni értékeket számítanak ki a kalkulátorok: a nyugdíjbavonuláskori végső összeg jelenértéke 11,1 millió (Netfolio) és 15,0 millió (Tájékozódjon) forint között szóródik, ami 30 százalékos eltérést jelent. A legtöbb paramétert és a legjobb összehasonlítási felületet mindenesetre ez utóbbi nyújtja, de a lehetséges változók túl magas száma miatt ez is inkább csak játék, mint biztos fogódzkodó a végső döntéshez.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.