Nyugdíjügy: félreérthető tájékoztatás - kalkulátor a nyugdíjkifizetésekre

Az ONYF által már postázott levélből egyértelműen kiderül, hogy a jövőben megszűnik a kötelező magánnyugdíjpénztári rendszer. Egyes blogokon úgy reagáltak a levél ezen részére, hogy a jelenleg hatályos törvények nem tartalmaznak ilyet.

A megszűnő második pillér mellett nyilatkozók a 2011. november 30-át követően szerzett jövedelem után a 10 százalékos egyéni nyugdíjjárulékát, az önkéntes alapon működő magánnyugdíjpénztárak egyikébe kell befizetnie.

A blog írója szerint az ONYF által leírt mechanizmusra a jelenleg hatályos törvények sem lehetőséget nem adnak, sem kötelezettséget nem írnak elő. Az Orbán-kormány szándékai ismertek azonban állami szerv más értelmű tájékoztatást, mint ami a hatályos törvényekben szerepel, nem adhat – írja a blog.

Megkeresésünkre az ONYF sajtótitkára, Szőke Lovas Zsuzsa úgy tájékoztatott, hogy csupán félreértésről van szó. Nem az intézmény mint kötelező magánnyugdíjpénztár szűnik meg, csupán a rendszer felszámolása valósul meg.

Az ONYF emlékeztet, hogy ezzel a döntéssel a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerből kilép a biztosított, így 2011. decembertől elért keresetei, jövedelmei nem számítanak be a majdani állami nyugdíjába. Ez természetesen nem érinti a 2011. november végéig megszerzett szolgálati idejét és az addig elért kereseteit.

Az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők tájékoztatásaként az ONYF, megjegyzi, hogy a magánnyugdíjpénztárak eddigi egyéni számláján nyilvántartott összeg az állami nyugdíjrendszerben is változatlanul megjelenik az egyéni számláján. Amit a blog írója úgy kommentál, hogy a március 1-én sem lesz, amikor az átlépés jogi értelemben megtörténik. A gazdasági és a nemzeti erőforrás miniszternek május 31-i határidővel kell beterjesztenie az egyéni számlára vonatkozó szabályozási, számítási elképzeléseket.

A nyugdíjreform alapról szóló törvény rögzíti, hogy az átvett eszközök értékesítéséből származó bevételt a nyugdíjalapba történő befizetésre vagy az államadósság csökkentésére kell fordítani, tehát egyéni számlán történő elhelyezésről szó sincs, írja.

Az állami rendszer egyéni számlarendszere valójában csupán a befizetések összegét számszerűleg fogja, vezetni, mögötte tényleges anyagi vagyon nem áll majd. A blog ezt a módszert Kulcsár Attila ügyéhez hasonlítja, és emlékeztet, hogy az ügyben első fokon 8 évre ítélték Kulcsárt.

Mint azt korábban megírtuk, számos jel mutat arra, hogy a tavaly év elején Varga Mihály által említett egyéni számlás (NDC), "svéd-modell" felé tart a kormány nyugdíjelképzelése. A törvényben azonban valóban az áll, hogy a létrehozandó Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap, illetve annak öttagú vezetése kezeli majd az állami rendszerbe visszaáramlő pénzt. A törvény 7. §-a szerint: "Az Alap vagyonát képező eszközök értékesítéséből származó bevételt a Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnek és a központi költségvetésnek a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben meghatározott előirányzata javára kell befizetni vagy azt az államadósság csökkentésére kell fordítani."

Valóban felettébb kérdéses, hogy egészen pontosan mit is jelenítenek meg a tb-rendszerben majdan létrejövő egyéni számlákon.

Ennyien maradnak a magán-nyugdíjpénztáraknál

Az ONYF tájékoztatása szerint csütörtökön fél ötig 4 300 fő tett nyilatkozatot arról, hogy továbbra is a magán-nyugdíjpénztári rendszer tagja kíván maradni. A legkevesebb nyilatkozatot a Dél-Dunántúlon tették, 165-t, a többi régióban 200 feletti a nyilatkozat tévők száma. A sajtótitkár tájékoztatása szerint eddig nem tapasztaltak problémát, az ügyintézés 2-3 percet vesz csupán igénybe. A legforgalmasabb Fiumei úti Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságon is 12 ügyfélszolgálati ablak áll az ügyfelek rendelkezésre meghosszabbított nyitva tartással.

Mennyit gyűjthetünk össze a magán-nyugdíjpénztárban?

A nyugdíjpénztári rendszer átalakításával kapcsolatosan egyre többen próbálkoznak modellezni a választás elé állított tagok számára a magán-nyugdíjpénztárból várható jövedelmükre. Így a Villamosenergia-ipari Társaságok Nyugdíjpénztára egy a teljes nyugdíjrendszer helyzetét leíró internetes oldalt állított össze.

A kalkulátormodell lényege: a tisztán társadalombiztosítási rendszerben várható nyugdíj összege a nyugdíjba vonulást követően hány évig fedezhető a magánnyugdíjpénztári megtakarításokból. A számítás tehát azt az egyensúlyi helyzetet próbálja bemutatni, hogy az államtól várt nyugdíjjal egyenértékű nyugdíjkifizetés a pénztártag hány éves koráig biztosítható a magánnyugdíjpénztárból.

A modell legkényesebb alapfeltevése, hogy azzal számol: a tb-rendszer egyensúlyban lesz, amit a nyugdíjak csökkenésével ér el majd a rendszer. Vagyis nem a járulékok emelkednek és nem is nő majd a nyugdíjkorhatár.

Hasonló kalkulátort készített az index.hu hírportál. A portál felhívja a figyelmet, hogy a várható jövedelem modellezése a rengeteg változó tényező miatt nehéz, azonban érdemes utána számolni.