Joerg Metzelaers, a Visa Europe regionális vezetője múlt szerdán arról számolt be, hogy a tavaly szeptemberben végződött üzleti évben Európában 9 százalékkal, 419 millió darabra nőtt a Visa-kártyák száma. A kártyával történő vásárlások száma ugyanakkor 17 százalékkal 20 milliárd darabra, azok értéke 16 százalékkal 1000 milliárd euró fölé, a kártyahasználat teljes forgalma pedig 13 százalékkal, 1500 milliárd euróra emelkedett.
A kártyatársaság magyarországi forgalmáról annyit árultak el a Visa szakemberei, hogy a tavalyi üzleti évben 10 százalékkal, 62,3 millióról 68,5 millióra emelkedett a kártyás vásárlások száma. Az egy kártyára eső tranzakciók száma 9,8 százalékkal, a költés 9,6 százalékkal nőtt. A magyarországi készpénzfelvételről, valamint az összesített forgalomról azonban nem közöltek adatokat.
A regionális vezető arról is beszámolt, hogy új technológiáknak köszönhetően a tavalyi üzleti évben 14 százalékkal, 0,049 ezredre csökkent a csalások értéke a költésekhez képes. Joerg Metzelaers azt is megemlítette, hogy a bankkártyahasználat jelentős eszköz a feketegazdaság visszaszorításában, mert tapasztalataik szerint10 százalékos forgalomnövekedés ugyanis 5 százalékos visszaesést jelent általában az illegális gazdaságban.
Ennél sötétebb képet mutatnak a Magyar Nemzeti Bank által regisztrált adatok. Azok szerint ugyanis 2008-at követően jelentősen visszaesett a bankkártyával lebonyolított pénzforgalom, különösen a készpénzfelvétel Magyarországon. Tavalyelőtt ugyanis 3,3 százalékkal 126,36 millió darabra csökkent a készpénzfelvételek száma és 4,5 százalékkal 5464 milliárd forintra a felvett összeg nagysága.
A készpénzfelvétel visszaszorulását csak részben magyarázza, hogy folyamatosan nőtt a bankkártyákkal történő vásárlások száma és értéke, mert az így költött összeg emelkedése tavaly már megtorpant. Ha pedig a készpénzfelvételek és a kártyás vásárlások összegét nézzük, akkor azt láthatjuk, hogy a használati alkalmak száma az utóbbi két évben nőtt, az összesített forgalom viszont csökkent.
A kártyákkal történő vásárlások száma 2009-ben 11,6 százalékkal 184,92 millió darabra nőtt, értékük pedig 4 százalékkal 1436 milliárd forintra emelkedett. A bankkártyák készpénzfelvételre és vásárlásra használó tranzakcióinak száma 2009-ben 2,9 százalékkal 311,28 millió darabra nőtt. Ugyanakkor a kártyákkal történő vásárlással és készpénzfelvétellel felhasznált teljes összeg 2,9 százalékkal 6900 milliárd forintra esett vissza.
Némileg árnyalhatja a majd a magyarországi kártyahasználat terjedésének visszaeséséről kirajzolódó képet, ha majd a Magyar Nemzeti Bank nyilvánosságra hozza az azzal kapcsolatos tavaly évi adatokat. Az eddig közölt első félévi számok alapján tavaly mintegy 1,7 százalékkal tovább csökkenhetett a készpénzfelvételek száma és 1 százalék körüli értékkel a felvett összeg nagysága. A kártyás vásárlások száma ugyanakkor 4,8 százalékkal nőhetett, értékük viszont megtorpanhatott a 2009-es szinten. A plasztiklapok készpénzfelvételre és a vásárlásra történő használatának száma ugyan mintegy 2 százalékkal emelkedhetett, a kártyával lebonyolított forgalom azonban körülbelül 0,8 százalékkal csökkenhetett.
Egymással ellentétesen alakult az egy tranzakcióra eső összegek nagysága. Vásárláskor egyre kisebb összegeket is kártyával fizetünk. Míg 2004-ben 9000 forint volt az átlagos kártyás vásárlás, addig 2008-ban már csak 8300, tavaly pedig 7500 forint. Ugyanakkor a kézpénzfelvételek átlagos nagysága 2004-től 2008-ig 35 ezerről 43 ezer forintra nőtt.
A kártyahasználat visszaszorulását, vagy racionalizálást jelzi az is, hogy a tavalyelőtt 1,8 százalékkal, majd a tavalyi első félévben újabb 1 százalékkal 8,6 millióra csökkent a Magyarországon kibocsátott bankkártyák száma.
A készpénzfelvételi forgalom csökkenése ellenére a hitelintézetek tovább folytatták, ám alaposan lelassították a bankjegykiadó automaták telepítését: 2008 végéig négy esztendő alatt 40, azóta viszont másfél év alatt csak 4 százalékkal nőtt a számuk. A tavaly június végén 4806 pénzkiadó készülék üzemelt az országban.
Az automatáknak a forgalomcsökkenés ellenére történő telepítését indokolja, hogy a TakarékBank és a Xallis Consulting felmérése szerint a saját automaták száma a harmadik legfontosabb tényező Magyarországon a bankválasztásban. A sok helyen elérhető készpénzkiadó készülékekből álló hálózatot a válaszadók azért tartják fontosnak, mert a legtöbb hitelintézet bankkártyájával saját automatából jóval olcsóbban lehet készpénzhez jutni, mint idegen gépekből és a készpénzfelvétel díjának szerepe jelentősen befolyásolja az ügyfelek elégedettségét.
Egy 2007-ben 46 országban végzett kutatás azt is kimutatta, hogy Magyarországon a nemzetközi szokásoktól nagyon eltérően használják az emberek a bankautomatákat. Nálunk ugyanis kiugróan nagy – 35 százalék – volt azok aránya, akik havonta csak két-háromszor használtak automatát. Ugyanakkor világszerte jellemző a heti vagy akár hetente többszöri pénzfelvétel. Az átlagosan felvett összegek és a jövedelmek stagnálás közeli nagysága azt jelzi, hogy ezen a téren nem történt érdemi változás Magyarországon.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.