A félelem miatt nő az olajár
Az egyiptomi válság elhúzódása a világgazdaság szempontjából a legjelentősebb hatást az olajpiacra gyakorolhatja.
Szabó Gábor, az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő részvényportfólió-menedzsere lapunknak elmondta: az egyiptomi olajtermelés elenyészőnek tekinthető a napi 600 ezer hordó körüli mennyiséggel, ez kevesebb mint a globális termelés egy százaléka. Érezhetőbb kiesést jelenthet a Szuezi-csatorna, illetve a SuMed vezeték esetleges lezárása. A Szuezi-csatornán és az országon áthaladó olajvezetéken keresztül jelentős mennyiségű kőolajat, illetve finomított olajtermékeket szállítanak a Közel-Keletről Európa és az Egyesült Államok felé. A tengeri útvonalon északi irányba naponta mintegy egymillió hordó kőolaj és finomított olajtermék halad át, míg a Szuezi-öbölt és a mediterrán térséget összekötő SuMed vezetéken további napi 1,1 millió hordó kőolajat szállítanak. Ez a mennyiség a globális olajtermelés mintegy két százalékát teszi ki – írja a Wall Street Journal. Ha a Szuezi-csatornán áthaladó szállítást a válság akadályozná, az az olajárat rövid távon jelentősen befolyásolhatja. A szuezi átjáró nélkül ugyanis a Közel-Keletről Európa és az USA felé tartó tankereknek meg kellene kerülniük Afrikát, ami közel tízezer kilométeres kitérőt jelentene. Valójában a Szuezi-csatornán keresztül zajlik a világ tengeri kereskedelmi forgalmának nyolc százaléka, amelynek meghatározó hányadát az olajszállítmányok teszik ki.
A brent kőolaj hordónkénti ára hétfő óta száz dollár fölött, több mint kétéves csúcson tartózkodik, pedig a Szuezi-csatornán keresztül egyelőre zavartalanul zajlik a hajóforgalom. Tegnap valamivel 101 dollár felett állt az árfolyam.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője szerint nincs még vészhelyzet a világ olajpiacán. „Ha valami rendkívüli történik, lépni fogunk” – jelentette ki tegnap Nobuo Tanaka saját szervezetére és az OPEC-re utalva. Amennyiben a Szuezi-csatornát lezárnák, az nem okozna azonnali hiányt a piacon, csupán a szállítási költségek nőnének meg a hosszabb útvonal miatt – mondta az IEA vezetője a Reutersnek.
„Nem hiszem, hogy a Szuezi-csatorna lezárásáig komolyabb akadályoztatásig fajulna a helyzet Egyiptomban” – mondta el lapunknak Hegedűs Miklós. A GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója szerint a csatornaútvonal esetleges kiesése legfeljebb néhány napon, héten át tartó olajár-emelkedést okozhatna. A szakértő elmondta: a Szuezi-csatorna szerepe már egyáltalán nem olyan jelentős, mint volt az 1956-ban kitört válság idején. A kőolaj piaci árának az egyiptomi helyzet miatti megugrása az adriai kikötőállomásokon további drágulást okozhat, ami rövid időn belül begyűrűzhet a hazai üzemanyagárak alakulásába is – véli Hegedűs Miklós. A szakértő a mostani drágulás ellenére azt várja, hogy az idén 100 dollár alatt marad átlagban a kőolaj ára.
Az egyiptomi helyzet olajpiacra gyakorolt hatásának fő kérdése az, a válság mennyire terjed át a közel-keleti régióra, ahol Egyiptomhoz képest jóval jelentősebb olajtermelő országok találhatók – véli Szabó Gábor. Az egyiptomi helyzet eszkalálódása a válság átterjedésének lehetősége miatt okoz – elsősorban érzelmi alapú – aggodalmat a piacon, miután az Egyesült Államokban és Európában jelenleg jelentős készletek állnak rendelkezésre egy esetleges ellátási probléma esetére. Az elemző a következő egy évben az OPEC-tagállamok kitermelésnövelésére számít, ez a magas árak miatt gyengülő kereslet hatására a 80–90 dolláros tartományba visszatérő olajárat jelenthet. A mostani egyiptomi helyzet elsősorban a piac érzelmi jellegű reagálása miatt okozhat 100 dollár feletti árszintet. A Mol szempontjából az egyiptomi helyzet nem jelent számottevő kiesést – mondta az elemző azzal kapcsolatban, hogy a részben a magyar társaság kezében lévő INA hétfőn felfüggesztette a fúrási munkákat az egyiptomi Sidi Rahman olajmezőn.
Újabb leminősítés
Leminősítette a Standard & Poor’s is Egyiptom szuverén államadósságát. A hitelminősítő egy-egy osztályzattal rontotta az ország külföldi devizában és hazai fizetőeszközben denominált adósságát, BB, illetve BB+ szintre. Az S&P lépése egy nappal követte a Moody’s hasonló döntését, amely egy szinttel, Ba2-re minősítette le az ország államadósságát – ez már nem is a legmagasabb bóvli kategóriának minősül.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.