Dróton rángatja Líbia az olaj- és aranyárfolyamot

Annak ellenére, hogy az arany és az olaj árfolyama szinte kéz a kézben járnak, a két nyersanyag közötti ok-okozati összefüggés korántsem egyértelmű. Bár az elmúlt tíz év adatsorai igen erős korrelációt (+0,80) mutatnak, ez még nem jelenti azt, hogy egyik a másikat befolyásolná. Számos egyéb indikátor van még a háttérben, amelyek a két nyersanyag kurzusára egyformán hatnak.

Ilyen például az, hogy mindkettő árfolyamát amerikai dollárban jegyzik, ezért dollárgyengeség esetén jellemzően együtt emelkedik mindkettő árfolyama. Az arany tízéves korrelációja a dollárral  mínusz 0,60, míg az olajé  mínusz 0,76. Erősen befolyásoló tényező továbbá a globális infláció alakulása, amely ellen minden eszközbefektetés, így az olaj és az arany is képes menedéket nyújtani. 

Egy hordó olaj ára a 2000-es évek kezdetén még mindössze 20 dollár körül mozgott, majd az azt követő években meredek emelkedésbe kezdett. Kína, amely az új évezred első éveire a világ második legnagyobb olajfelhasználójává vált, drámai keresletnövekedést gerjesztett a folyékony arany iránt. 2003-ban 30 dollárt kellett fizetni egy hordó nyersolajért. 2004-ben a politikai, gazdasági és spekulációs nyomás átmenetileg már 50 dollárig is emelte az árfolyamot. 2005-ben a pusztító Katrina hurrikán olyan súlyos károkat okozott a Mexikói-öböl olajiparában, hogy a kieső termelői és finomítói kapacitásból fakadó ellátási nehézségek miatt az olajár tovább nőtt 70 dollárra.

2007-ben egyetlen év alatt 57 százalékkal növekedett a világ olajkereslete. A hordónkénti 100 dolláros küszöböt a 2008-as év tőzsdei nyitónapján lépte át először az amerikai WTI könnyűolaj fajta, július közepén pedig az északi-tengeri Brent típusú olaj árfolyama már 147,50 dollárnál járt. Az arany szinte lekövette ezt az emelkedést, és ugyanebben az időszakban nagyjából megnégyszerezte az árfolyamát. A dollár étéke ugyanakkor forintban kifejezve megfeleződött, hiszen nagyjából 300 forintról 150 forint alá süllyedt.
 
A globális gazdasági és pénzügyi válság miatti félelmek, a hanyatlás jeleit előre vetítő makrogazdasági adatok valamint az ennek következtében csökkenő nyersanyag-kereslet 2008 második felében az olajár összeomlásához vezettek. Ennek eredményeként még az év vége előtt 35 dollár közeléig zuhant a kőolaj árfolyama.

Messze nem ilyen mértékben, de az arany árfolyama is megsínylette a 2008-as második félévet. Az arany gyengülésének okai a dollár erősödésében keresendők. A pénzügyi krízis ugyanis számos amerikai bankot és befektetési alapot kényszerített arra, hogy a sárga nemesfémben tartott befektetéseit dollárra váltsa, ezzel teremtve forrást a lakossági pénzkivonások fedezésére.
 
A gyorsan talpra álló gazdaságba vetett remény és az ezzel kapcsolatban világszerte élénkülő olajkereslet már 2009-ben az árfolyam újbóli növekedését eredményezték. Így az év végére ismét 80 dolláron állt egy hordó olaj árfolyama, de ehhez egy az év folyamán folyamatosan gyengülő dollárra is szükség volt még. Végül tegnap, 2008 augusztusa óta először emelkedett közel 120 dollárig a Brent típusú olaj hordónkénti ára.

Az emelkedés okát az arab világ jelenlegi forrongásában kell keresni. A líbiai forradalom ugyanis az arab ország olajtermelésének kiesését okozhatja, és félő, hogy a forrongások Szaúd-Arábiára is átterjedhetnek, amely a világ legnagyobb olajexportőre. Amennyiben ez bekövetkezik, úgy a 70-es évek óta nem tapasztalt olajhiány léphet fel a világpiacon, ami a lábadozó világgazdaságot még évekre padlóra küldheti. Egy ilyen forgatókönyv minden kétséget kizáróan mind az olaj, mind pedig az arany árfolyamának rapid emelkedését vonná maga után.