Érdemes-e aranyat venni?

Idén januárban hasonlóan teljesített az arany, mint egy évvel ezelőtt, legalábbis ami az árfolyammozgás irányát illeti. A gyenge évkezdés 4,43 százalékos mínuszt eredményezett az év első hónapjában. Hasonlóan gyengén 1997 januárjában (-5,74 százalék) indult az év utoljára. Tavaly januárban 0,83 százalék volt a csökkenés.
 
Vajon milyen irányt vesz az aranyár idén februárban? A sárga nemesfém árfolyama statisztikailag szignifikáns szezonális mintát követ, amelyből ugyan nem vezethető le biztos prognózis, de valószínűsíthető tendenciák igen. Érdemes tehát az utóbbi 36 év idősorainak figyelmet szentelni.
 
Az elmúlt 36 év során az eddigi legnagyobb – 19,67 százalékos – februári árcsökkenést 1983-ban jegyzi statisztika. Hasonló kétszámjegyű mínuszra azóta sem volt példa egy februári hónapban sem, még ha a befektetők 1985 és 1995 között, 10 egymást követő évben is kénytelenek voltak piros számokat írni.
 
A legutóbbi 36 évet elemző statisztikai adatsor szerint az év legrövidebb hónapjában az utolsó kereskedési napon 15-ször zárt magasabban, 18-szor pedig alacsonyabban az aranyárfolyam, mint ahogy a hónap első napján nyitott. Ez statisztikailag nulla közeli (-0,14 százalék) átlagteljesítményt eredményez februárra.

A 70-es évek emelkedő trendjét a 80-as, 90-es évek csökkenő tendenciája váltotta fel. A legutóbbi évtized azonban már a sárga nemesfém kiegyenlített, sőt javuló februári árfolyamgörbéjét és havi teljesítményét mutatja, a legutóbbi négy év pozitív trendet valószínűsítő pluszaival.

Jelenleg egyébként Kína a világ legnagyobb aranytermelője, de a tartalékokat tekintve nem szerepel az élvonalban – derül ki a Concorde elemzéséből. Jelenleg az euróövezetben található a legnagyobb, 10,79 tonnás aranytartalék, míg a második helyet az Egyesült Államok foglalja el 8,13 tonnával. A világ aranytermelésének túlnyomó részét ma is az ékszerkészítésben használják fel, de jelenleg a központi bankok nagyobb arányban vásárolnak aranyat, mint a befektetők.