BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Miért nem okoz Egyiptom olaj-Armageddont?

A Forbes kolumnistája a közel-keleti helyzetet értékelve arra a következtetésre jut, hogy még a térségben uralkodó feszültség eszkalálódása esetén sem kell olaj krízistől tartani.

Christopher Helman felhívja a figyelmet arra, hogy a Szuezi-csatorna az egyiptomi zavargások ellenére akadálytalanul működik és semmilyen jel nem utal arra, hogy ez a közeljövőben változna. De még ha netán mégis megbénítanák a csatorna forgalmát a forradalmárok, akkor sincs nagy baj, hiszen Egyiptom napi 600 ezer dolláros olajkivitelével igen kis szereplő a globális piacon, ahol napi 85 millió hordónyi olaj fogy. Más kérdés, hogy a Szuezi-csatorna lezárása esetén az Egyesült Államoknak a Forbes szerzője szerint közbe kellene lépnie, miközben Washington eddig gondosan kimaradt a konfliktusból.

Az elemzők szerint jelenleg mintegy 25 millió hordónyi olaj várakozik tankereken a tengereken, ez az úgy nevezett lebegő tartalék éppen elég mozgásteret ad az olaj piacán akkor is, ha az egyik kitermelő valamiért kiesik.

A helyzet egy kicsit nehezebbé válik, ha a helyzet Jemenben és feszültté válik, a Jemen és Eritrea közötti Bab el Mandeb szoroson ugyanis naponta mintegy 3,2 millió hordó olajat szállítanak, főként Szaúdi-Arábiából. Igaz, ha ezt a csatornát lezárják, alternatív útvonalon, akkor is tovább lehet szállítani a szaúdi olajat.

A következő, aggodalomra okot adó helyszín Hormuz, Irán és Szaúdi-Arábia között. De a Forbes szerzője itt sem számít nagy gondra, hiszen Irán a 2009-es felkelés idején sem zárta le a szorost és vélhetően a jövőben sem fogja, mivel szükség van az olajdollárokra. És bár Szaúdi-Arábiában kitörhet a forradalom, de a Saudi Aramco társaság az ország gazdaságának motorja, ezért az új vezetőknek – legyenek azok akár szélsőségesek – nem érdekük, hogy akadályozzák az olajkivitelt. Emellett a szaúdiak jelentős földalatti olajtartalékokat halmoztak fel a kikötők közelében vészhelyzet esetére.

És azt sem szabad elfelejteni, hogy bármilyen, a Perzsa-öböl infrastruktúráját érintő támadás azonnal maga után vonná az amerikai légierő és haditengerészet válaszát, tekintve, hogy a csapatok Katarban állomásoznak. Vagyis – véli a Forbes – egyelőre nem kell olajárrobanástól tartani.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.