Állami nyugdíj: 200 ezer bruttó fölött nem hiszünk benne

A megkérdezésből kiderült: az ebbe a jövedelmi szegmensbe tartozók háromnegyede rendelkezik megtakarítással, míg a teljes lakosságban ez az arány a 20 százalékot sem éri el - közölte az alapkezelő sajtóbeszélgetésén Vasas Norbert, a Budapest Alapkezelő termékmenedzsere.

A személyi jövedelemadót érintő változások hatására a megkérdezettek kétharmadának nőtt a jövedelme, közülük 38 százalék tervezi részben vagy teljes egészében megtakarítani a többletet. A megkérdezettek átlagosan havi 60 ezer forintot akarnak megtakarítani, 11 ezer forinttal többet, mint korábban. A pénzt elsősorban biztonsági tartalékra, a nyugdíjas évekre, lakáscélra vagy a család támogatására tervezik félretenni.

Ehhez a legmegfelelőbb megtakarítási formának a lekötött betét mellett az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítást és a befektetési alapokat tartják. A jövedelemtöbbletet megtakarítók többsége havonta szeretne félretenni és 1-5 évre tervez megtakarítani, ennek ellenére közülük csak 9 százalékuk veszi számításba a tartós befektetési számlát.

Az is furcsa, hogy mindössze 12 százalékuk tervezi a keletkező többletjövedelmét 10 évnél hosszabb időre megtakarítani, holott 55 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy nagyon fontosnak tartja az öngondoskodást, és nem számít az állami nyugdíjra.