Csökkenni fog a nyugdíjak értéke: havi százezres nyugdíjhoz 20 millió kell

A demográfiai változások miatt csökkenni fog a nyugdíjak értéke – mondja Schaub Erika, a Generali személybiztosítási üzletágának igazgatója. Az egyéni megtakarításokra ezért nagy szükség van, és megfelelő befektetésvédelem mellett attól sem kell tartani, hogy a pénzünk egy válság során elveszíti az értékét.

– A magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakítása milyen hatással lehet az öngondoskodásra?
– Ez az intézkedés tovább erősíti az emberekben azt a felismerést, hogy az a nyugdíj, amelyre időskorunkban számíthatunk, és az az összeg, amelyre a megfelelő életszínvonal fenntartásához szükségünk lesz, egyre távolabb kerül egymástól. Ez a távolság csak úgy csökkenthető, ha időben elkezdünk előtakarékoskodni. Nagyon sok mindenkit foglalkoztat ez mostanában, és nem csak a biztosítási szakmában. A szakmán kívüli baráti köröm is megkeres, hogy mikor, mennyit és hogyan tegyen félre, ha gondoskodni szeretne a jövőjéről.

– Egyre többen figyelmeztetnek a demográfiai veszélyekre. Ez is aggasztja az ügyfeleket?
– Igen, ez is fokozza a keresletet az élet- és egészségbiztosítások iránt, hiszen az idősek szerencsére egyre tovább élnek, miközben sajnos egyre kevesebb gyerek születik. Egyre kevesebb fiatalnak kell eltartania a mind népesebb idős korosztályt, ami, ha a járulékokat nem emeljük az egekbe, nem lehetséges. Egyre kevesebb központi forrás jut majd a nyugdíjak kifizetésére, és a lakosság körében is tudatosul, hogy a nyugdíjakat pusztán az állami rendszeren belül nem lehet megoldani, öngondoskodásra is szükség van. Épp ezért jó lenne, ha a jelenleginél erősebb ösztönzőkkel az állam is segítené a hosszú távú megtakarításokat.

– Milyen korban érdemes elkezdeni az öngondoskodást?
– Nem lehet elég korán. Ha valaki elmúlt húszéves és dolgozni kezdett, annak már érdemes ezzel foglalkoznia. Az első fázisban még a gyereknevelés kapcsán, hiszen ha születik egy gyermeke, aki elkezd cseperedni, az egyre több költséggel jár majd. Erre hasznos már akkor felkészülni, amikor még több forrása van az embernek. A későbbiekben az öngondoskodás gondolata kiegészül azzal: mi lesz majd velem, amikor nyugdíjas leszek, miből fogok megélni? Ebben az esetben is igaz: minél korábban kezd ezzel foglalkozni valaki, annál kisebb összegű rendszeres megtakarítás lesz elegendő ahhoz, hogy elérje a kitűzött célját.

– Mekkora összeget kell megtakarítani, ha például havonta 100 ezer forintos járadékot szeretnék nyugdíjasként?
– Nagyjából 20-22 millió forintra lesz szükség ehhez. Ez soknak tűnhet, de ha ezt harminc év alatt szeretné valaki megtakarítani, sokkal könnyebb dolga van, mint ha tíz év alatt tenné mindezt. Épp ezért már egy 30-35 éves embernek is mindenképpen célszerű elkezdenie a nyugdíjcélú öngondoskodást. Annak sem kell feltétlenül elkeserednie, akinek alacsony a jövedelme, hiszen akár már havonta 5-6 ezer forinttal is el lehet indítani egy életbiztosítást, amelynek díja a későbbiekben – az életszínvonal emelkedésével – növelhető is, és amelyből tíz-húsz év alatt számottevő megtakarítás halmozható fel.

– A személyi jövedelemadó szabályainak a változása miatt főleg a gyermekes háztartásokban több jövedelem keletkezik. Erre kínálnak-e valamilyen befektetési lehetőséget?
– Tavaly indult a Gyermekjövő programunk, amely komplex szolgáltatás a gyerekeik jövőjéről gondoskodni szándékozók számára. A nyugdíjcélú megtakarítást tervezőknek is vannak újdonságaink, az idén újítjuk meg az Ezüstkor nyugdíjprogramunkat. Ennek során a biztosítások mellett a befektetések védelmére szeretnénk koncentrálni, hogy a biztosításban lévő megtakarítás értékálló maradjon. Az egyre népszerűbb unit-linked életbiztosítások kezelése komolyabb pénzügyi ismereteket kíván a takarékoskodóktól, mint a hagyományos biztosításoké. Az ilyen konstrukciók elterjedése miatt indítottuk el a Váltóláz nevű programunkat, amelynek során az ügyfeleink játékos formában próbálhatják ki, mennyire sikeresen képesek a különféle eszközalapjainkba befektetni a pénzüket. Ez a program tehát egyúttal egyfajta játékos oktatás is mind az ügyfeleink, mind a tanácsadóink számára.

– Sokan félnek attól, hogy egy pénzügyi válság során elveszítik a befektetéseiket. Mit lehet ez ellen tenni?
– A tavasz folyamán egy új, trendfigyelő szolgáltatást kívánunk bevezetni. Ennek lényege, hogy az eszközalapok árfolyamában bekövetkezett nagyobb változásokra figyelmezteti az ügyfeleket, és lehetőséget nyújt nekik arra, hogy változtassanak a portfóliójukon. Az eszközalapok közötti átváltás lehet automatikus is, ha az ügyfél úgy kívánja, de ha csak jelzést kér az árfolyam-elmozdulásokról, erre is megvan a lehetősége. Az Ezüstkor nyugdíjprogramunk egyébként eszközalap-ajánlásokat is tartalmaz, hiszen attól függően, milyen életkorú az ügyfél, más-más jellegű befektetésre lehet szüksége. Egy fiatalabb embernek, aki még hosszú távra tervez, magas kockázatú, egy közepes távon gondokozónak mérsékelten kockázatos, míg egy a nyugdíjhoz közel álló ügyfélnek alacsony kockázatú befektetéseket javaslunk. Így nem fordulhat elő, amitől sokan tartanak, hogy a nyugdíj előtt egy-két évvel a befektetés értékének 10-20-30 százaléka elveszik egy pénzügyi válság miatt.

– Csak unit-linked életbiztosítást választhatnak az ügyfelek?
– Nem. Az Ezüstkor komplex program, amely az egyén igé-nyeihez igazodva hagyományos vegyes életbiztosításokban történő megtakarítást is lehetővé tesz. A lejárat után is többféle lehetőség közül választhatnak ügyfeleink, kérhetnek egyösszegű szolgáltatást vagy járadékot, és persze ezek kombinációjára is van lehetőség. Előfordulhat ugyanis, hogy valakinek a nyugdíjba vonulása után közvetlenül szüksége van egy nagyobb öszszegre, hogy kialakítsa az új életkörülményeit, a megtakarítás másik részéből viszont járadékot szeretne.

– Ez utóbbi viszont egyelőre nem túl népszerű. Miért idegenkednek Magyarországon az emberek a járadékoktól?
– Úgy vélem, ha valaki hosszú időn át takarékoskodott, szeretné egyben kézhez kapni az eredményt, hogy elkölthesse vagy ismét befektesse. A járadékszerű gondoskodás még nem került be a köztudatba, hiszen akik eddig nyugdíjba vonultak, még nem szorultak rá igazán. Tíz-húsz év múlva viszont, ha a nyugdíjunk és a korábban megszokott jövedelmünk közötti különbség a mostaninál lényegesen nagyobb lesz, ez a hozzáállás megváltozik.