Eladogatjuk az alapokat

A háztartások tavaly november óta folyamatosan adogatják el a befektetési alapjaikat. Az intézményi befektetők miatt mégis hónapról hónapra csúcsot dönt a konstrukciók összvagyona.

Bár februárban is folytatódott a pozitív hangulat a világ tőkepiacain, és Magyarországon is emelkedtek a részvényárfolyamok, miközben az állampapírpiac és a forint is javult, a lakosság azonban még mindig több befektetési alapot váltott vissza, mint amenynyit vásárolt. Az intézményi befektetők aktivitása viszont megnőtt az év második hónapjában, így összességében több mint 17 milliárd forint érkezett az alapokba – derült ki a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) legfrissebb jelentéséből. Ennek és a hozamoknak köszönhetően a szövetség tagjai által befektetési alapokban kezelt vagyon újabb rekordra, 3886 milliárd forintra nőtt a hónap végére.

A hagyományosan lakossági terméknek számító pénzpiaci alapoknál februárban újrakezdődött az előző év végén tapasztalt visszaváltási trend, összesen 11,2 milliárd forint távozott az alapokból, amit a 3,8 milliárd forintnyi hozam nem tudott ellensúlyozni, így csökkent a vagyonuk. A kötvényalapok vagyona ezzel szemben nőtt. Ennek az volt az oka, hogy a rövid kötvényalapoknál mérséklődött a visszaváltások aránya, a nem hazai állampapírokba fektető hosszú kötvényalapok pedig tőkét is vonzottak. Valamelyest javult a kép a garantált alapok piacán, miután februárban több új alap indult, mint ahány lejárt, és a hozamok ellensúlyozni tudták a tőkekivonást. A nyilvános garantált alapok összvagyona így a hónap végén 403 milliárd forint volt. (Ezek az adatok még nem tartalmazzák a jegyzés alatt lévő alapok vagyonát.) A lakosság által kedvelt alaptípusok közül egyedül az ingatlanalapok voltak képesek arra, hogy friss tőkével gyarapodjanak. Februárban összesen 620 millió forint új befektetést vonzottak, miközben további 1,7 milliárdos hozamot termeltek, így a hónap végén összesen 429 milliárd forint volt bennük.

A kisebb alapkategóriák alapjában véve pozitív képet mutattak. A vegyes alapok vagyona szintén vonzott némi friss pénzt, és hozamot is termeltek, így vagyonuk 132 milliárd forintra nőtt. A származtatott alapok – amelyek között nagyon sok abszolút hozamra törekvő konstrukció található – is egyre népszerűbbek, 6,2 milliárd forintot vonzottak a második hónapban annak ellenére is, hogy összesített hozamuk negatív lett. Arányaiban véve a leggyorsabban viszont az „egyéb” kategóriába tartozó konstrukciók nőttek, ami nem meglepő, hiszen ebbe a csoportba tartoznak egyebek mellett a mostanában slágerterméknek számító, a nyersanyagpiacon befektető alapok is. A hagyományos kategóriákból kiszorult egyéb alapokba 2,5 milliárd érkezett februárban, így a mintegy 550 millió forintnyi hozammal együtt a konstrukciók a hónap végére 40 milliárdra híztak.

Komoly növekedés volt még a zártkörű értékpapíralapoknál az intézményeknek köszönhetően. Ez azonban – hívja fel a figyelmet a Bamosz – annak az átrendeződésnek tudható be, amely során a vagyonkezelők az intézményi pénzeket a nyilvános, elsősorban részvényekbe fektető alapokból zártkörű alapokba csoportosítják át. Ezt jelezheti egyebek mellett, hogy a főleg intézmények körében kedvelt részvényalapokból a hónapban több mint 13 milliárd forint távozott.