Nem tőzsdézték el: Itt vannak a nyugdíjpénztári reálhozamok

Az adatokat a pénztárak szolgáltatták, azok nem a PSZÁF által számított adatok.

A Felügyelet által készített táblázatok többféle adatot tartalmaznak, így az értelemszerű nettó hozamráta, és a pénztári vagyon záróértéke mellett megtalálható az átlagos 10-éves hozamráta, amelyet a pénztárak az 2001-2010. évek  hivatalosan közzétett, pénztári szintű nettó éves hozamok alapján, mértani átlagformulával számították ki. Az egyes portfoliók 10-éves átlagos hozamrátájának kiszámításakor a választható portfoliós rendszer bevezetése előtti időszakban mindhárom portfolió esetében a pénztár nettó hozamrátája szerepel a számításban. A tízéves átlagos hozamráta a vagyonkezelői teljesítményt jellemzi.

A referencia-hozamráta kiszámítása 2002. 01. 01. óta kötelező, az ezt megelőző időszakra nem volt a kiszámításra vonatkozó előírás. A referencia-hozamráta meghatározása természetéből fakadóan a befektetett időszak előtt történik, ezért és az egységes szabályozás hiányában a 2002. előtti évekre  történő előállítása  nem lehetséges, így az éves átlagos referencia-hozamráta az 2001-2010. évek közötti időszak helyett csak a 2002-2010. évek közötti időszakra vonatkozik. Kiszámítása az átlagos éves hozamrátához hasonlóan mértani átlagformulával történik.

A vagyonnövekedési mutató az  egy főre jutó vagyonnal súlyozott átlagos hozamráta. A mutató számításánál a pénztárak az átlagos 10-éves hozamráta kiszámításához használt pénztári szintű nettó hozamrátákat vették alapul. A vagyonnövekedési mutató a pénztártagok egyéni számlájának átlagos hozamát jellemzi.

A PSZÁF közzétette a teljes befizetésre számított reálhozamszámítását is. ennek alapján már nem olyan rózsás a kép, hiszen itt már akad negatív reálhozam is, és a legjobb teljesítmény is alulról közelíti meg a 2 százalékot. A szektor átlagos teljesítménye -0,21% lett, a nagyobb pénztárak közül az Aegon, az Erste és a Budapest is negatív tartományban zárt, az Allianz, az ING, és az OTP viszont pozitívban.

E számítások a pénztári tagok által teljesített összes befizetés figyelembe vételével készültek, a működési és likviditási alapra történt levonásokat is a hozamkalkuláció alapját képező bevételeknek tekintve. E módszernek az a logikája, hogy az említett célú levonásokat is a hozamot csökkentő költségként ismeri el - indokol a Felügyelet.

A két számítás között emiatt természetesen nagy az eltérés, hiszen a pénztárak  – törvényi kötelezettségük alapján  – a fedezeti alapba kerülő befizetésekre számolnak és közölnek tízéves hozamrátákat, tehát a működési és likviditási célú levonásokat nem veszik figyelembe.

A PSZÁF közzétette a tavalyi évre vonatkozó, pénztártagoknak szóló tájékoztatóját is.

2010-ben a 18 hazai magánnyugdíjpénztár  klasszikus portfolióinak összesített, vagyonnal súlyozott nettó hozama 5,41%, kiegyensúlyozott portfolióinak hozama 8,57% és növekedési portfolióinak hozama 10,97% volt. Ezek összességükben elmaradnak ugyan az elmúlt év kiemelkedően magas adataitól, azonban így is az éves infláció felett teljesítettek.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak 2010-ben éves szinten 7,57% átlaghozamot értek el, ami szintén az éves 4,7%-os infláció feletti teljesítményt, azaz pozitív reálhozam jóváírását tette lehetővé a tagok egyéni számláján.

Összehasonlításul, a magyar állampapírpiaci indexek (MAX, CMAX, RMAX) éves teljesítménye 5,57-6,42% között alakult, a BUX pedig lényegében stagnált: az áprilisi 25 322 pontos csúcs ellenpontja a novemberi 20 221 pontos mélypont volt.