Raiffeisen: Japán sokkolt, de erősödhet a forint

A japán katasztrófa kapcsán még mindig csak találgatni lehet, hogy milyen károkat okozott a földrengés, arról nem beszélve, hogy egyelőre nem sikerült megnyugtatóan kezelni a meghibásodott atomreaktorok problémáját – olvasható a Raiffeisen heti részvénypiaci hírlevelében.

A közvetlen károkat a mostani vélekedés 180 milliárd dollárra teszi (ez több, mint a magyar gazdaság teljes éves GDP-je). Már ez esetben is minden idők legnagyobb veszteségét okozó földrengéséről beszélhetnénk, a történelem azonban azt mutatja, hogy ilyen közel az eseményekhez általában alulbecslik a tényleges összeget. Ezen felül pedig közvetett módon is visszahúz a katasztrófa. Ha a fukusimai erőmű helyzetét sikerül normalizálni, a jelenlegi állás szerint akkor is áprilisig gondok lesznek az áramellátással egész Japánban.

Úgy tűnik, hogy a közép-kelet európai régió jelenleg kevésbé van a befektetői fókusz középpontjában, Magyarországra pedig a korábbinál kevesebb forró pénz - tehát nem tartós befektetési célú spekulatív tőke - érkezett. A külföldi befektetők állampapír állomány ugyan közel 3000 milliárd forintra emelkedett, amire 2008 októbere óta nem volt példa, de a hazai papírok jelenleg vélhetően hosszabb távú befektetési célt szolgálnak.

A fentiek tükrében az előttünk álló hetekben sem várható jelentősebb mozgás a hazai eszközökben: a forint mérsékelten erősödhet, az állampapír-piaci hozamok pedig lassan lefelé csordogálhatnak. Az előttünk álló hét sem ígérkezik túl eseménydúsnak. Hétfőtől hivatalba lépnek a két héttel ezelőtt megszavazott monetáris tanácstagok (Bártfai-Mager és Gerhardt), illetve sajtóértesülések szerint a parlament ugyancsak hétfőn szavaz a két, jelenleg üresen álló MT mandátumot betöltendő jelöltekről. A jelöltek személye és a jelölés időpontja egyelőre ismeretlen, de legkésőbb hétfőn mindenre fény derülhet, így könnyebben véleményt alkothatunk a monetáris politika jövőbeni irányultságáról.