Ez még nemzetközi összehasonlításban is jónak számít. A New York-i tőzsde indexei, az S&P 500 és a Dow Jones ugyanis csak 4,5-5,5 százalékot nőttek, és a NASDAQ is kevesebb mint 7 százalékot szedett magára. Ez sem rossz egyébként – mondják a szakemberek. „1998 óta nem volt ilyen jó az évkezdet az amerikai piacokon. Zajlik az a folyamat, amely során a kötvényekben lévő pénzt részvényekbe forgatják át a befektetők” – mondja Blahó Levente, a Raiffeisen Bank elemzője.
Európában ennél valamivel haloványabbra sikerült az első negyedév, jellemzően 5 százalék alatt maradt a legnagyobb tőzsdék emelkedése. Kivételt igazán csak azok a tőzsdék képeztek, amelyek részvényein már tavaly elverték a port a befektetők: így az első negyedév nyertesei közé tartozik nemzetközi viszonylatban a magyar mellett a spanyol és a görög parkett is.
A magyar részvénypiacot tavaly az utolsó negyedévben a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos kormányzati tervek hallatán rohanták meg az eladók. Az idén viszont visszatért a bizalom a reformcsomagok és az akkor még teljesülőnek tűnő 2010-es hiánycél hallatán – magyarázza Kuti Ákos, az Equilor vezető elemzője.
Nem minden részvénynek ment egyformán jól az első negyedév sem. A nagypapírok közül a Mol és a Magyar Telekom befektetői jártak jobban, ők 14-15 százalék körüli hozamot érhettek el három hónap alatt. Az energetikai papírnak jót tett a közel-keleti konfliktusok miatt emelkedő kőolajár, a távközlési részvény árfolyama pedig a különadó kivetése után jelentkező aggodalmak csillapodásának tudható be. Az OTP-részvényeseknek sem lehet különösebb okuk panaszra, hiszen a bankpapír is százalékosan két számjegyű pluszban zárta az első negyedévet, a szektortárs FHB ebből a szempontból lemaradt tőle.
A Széll Kálmán-tervnek a gyógyszerkassza kiadásainak megszorítására vonatkozó paszszusai viszont a gyógyszergyári részvényeket kifejezetten negatívan érintették, az Egis árfolyama csökkent az első negyedévben, a Richteré pedig a BUX-nál jóval kisebb mértékben emelkedett. Az első negyedév két legjobban teljesítő részvénye két kispapír volt, mindkét céget hazai magánszemélyek alapították. Az egyik az E-Star (volt RFV), amelynek árfolyama 27,5 százalékkal, 10 850 forintra emelkedett március végére. A másik nagy nyertes a CIG Pannónia Életbiztosító volt, amelynek részvénye 27,5 százalékkal, kereken 900 forintra emelkedett három hónap alatt.
Hogy a következő negyedévben is ezek a részvények lesznek-e a legsikeresebbek, még nem tudni. Kuti szerint nem kizárt, hogy kifogy belőlük a lendület, az elemző inkább az eddig rosszul teljesítő gyógyszerrészvényekben lát komoly potenciált. A második negyedévben a szakember szerint már nem annyira a hazai történések, mint inkább a nemzetközi események mozgatják majd a piacot.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.