A vártnál is kevesebb lehet a reálhozam

Kellemetlen meglepetést okozott a múlt héten publikált márciusi inflációs adat, a harmadik hónapban az egyhavi átlagos fogyasztóiár-emelkedés 1,1 százalék volt, és 2010. márciushoz viszonyítva az árak 4,5 százalékkal növekedtek. Komoly mértékben nőtt az élelmiszerek ára, de az energia, ezen belül az elektromos áram árának emelkedése is fölfelé vitte az adatot, és a benzint is tovább drágította a közel-keleti konfliktusok miatt emelkedő kőolajár.

Január és március között a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint átlagosan 2,3 százalékkal emelkedtek az árak, ez pedig nem csak azoknak kellemetlen, akiknek az új adózási szabályok szerint nem emelkedett a fizetésük, de a magánnyugdíj-pénztári reálhozamra pályázóknak is. Bár egyetlen olyan pénztári portfólió sem volt, amely az első negyedévben ne ért volna el pozitív hozamot, és ezzel ne gyarapította volna az egyéni számlák összegét, ezt az évesítve már csaknem 10 százalékos üteműnek megfelelő pénzromlást csak az alapok 70 százaléka tudta túlszárnyalni.

A közel-keleti válság és a japán természeti katasztrófa is negatív hatással volt a tőzsdékre, a március közepén indult pozitív korrekciót pedig könnyen derékba törheti a szakemberek szerint, ha a múlt héten indult gyorsjelentési szezon kellemetlen meglepetésekkel szolgál. A pénztárakat segíthette viszont, hogy a hazai befektetések legalább szépen hoztak a konyhára, az állampapírpiac jól ment, három hónap leforgása alatt 4,8 százalékot emelkedett a CMAX index, és a BUX is több mint 8 százalékot emelkedett. Amerikában is jól teljesítettek a részvények, Európában viszont szerény maradt a növekedés.
Az első három hónapban a korábbi negyedévekben megszokottal ellentétben, nem a növekedési portfóliók lettek a legjobbak, hanem a közepes kockázatosságú kiegyensúlyozottak. Ezek között mindössze egy volt, amelynek a hozama elmaradt az első három havi inflációtól, ez az Életút pénztár volt. A klasszikus alapok többsége is jobban teljesített a pénzromlás üteménél, a 18-ból 14 alap hozama haladta meg a 2,3 százalékot az első három hónapban. A növekedési portfólióknál viszont mindössze hét gyarapodott nagyobb mértékben, mint az infláció.

A legmagasabb hozamot egyébként szektor szinten a Villamosenergia-ipari Társaságok Nyugdíjpénztárának klasszikus alapja érte el, több mint 4,8 százalékot szedett magára az első három hónapban. Ez a pénztár egyébként – bár a maradók taglétszáma nem érte el a 2 ezer főt – más pénztárakkal összeolvadva folytatni kívánja a működést, méghozzá a CIG Pannónia Életbiztosító partnereként. Szintén 4 százalék fölötti hozamot ért el az Aranykor és a Honvéd klasszikus portfóliója. A kiegyensúlyozott alapoknál is akadnak 4 százalék fölötti hozamúak: az Aranykornak, az Erstének, a Dimenziónak és a Budapestnek sikerült ezt a lélektani határt átlépnie. A növekedési alapoknál egyetlen pénztár, a Vasutas ért el 4 százalék fölötti hozamot.

A tagok és vagyon zömét kezelő növekedési portfólióknál egyébként a hozamokat illetően az első negyedévben alaposan felborult a 2009-2010 során megszokott sorrend. Korábban jellemzően az OTP, az ING és a Dimenzió osztoztak a dobogós helyeken, most viszont ezek a kasszák rosszabbul szerepeltek. Az ING utolsó előtti lett az első negyedévben, az OTP hátulról számolva a negyedik, a Dimenzió a hatodik lett a vizsgált időszakban. A két nagy pénztár, az OTP és az ING esetében a kiegyensúlyozott alapoknál is hasonló a helyzet, az előző két évben folyamatosan éllovasnak számító pénztárak ezúttal – valószínűleg külföldi részvénybefektetéseik miatt – a ranglista hátsó részébe kerültek át.