A visszalépők többsége készpénzben kéri a reálhozamot

Három-öt százalék között van azok aránya, akik önkéntes nyugdíjpénztárba irányítják a nyugdíjcélú megtakarításukat, és alig akad aki a társadalombiztosítási egyéni számlájára kéri a pénzt.

A magánnyugdíjpénztáraknak 2011. március 31-ig kellett postázniuk azoknak a volt tagoknak a felszólítást, akik nem nyilatkoztak, hogy miként kérik a reálhozamot.

A visszalépők magán-nyugdíjpénztári vagyonát a jogszabály alapján a május 31-ei árfolyamok alapján határozzák meg. A pénztáraknak ezt a vagyont 2011. június 12-ig kell az Államadósság Kezelő Központnak (ÁKK) átadni és az ÁKK-nak pedig június 20-ig kell visszajuttatnia a reálhozamot a magánpénztárakhoz, hogy azt kifizethessék volt tagjaiknak.

A Stabilitás Pénztárszövetség adatai szerint a 18 magánnyugdíjpénztár fedezeti tartalékának értéke 2010 végén meghaladta a háromezer milliárd forintot és a portfoliók jelentős része hazai eszközökben volt. A vagyon mintegy 6 százaléka tőzsdén jegyzett belföldi részvényekből áll. A részvényportfólióban a legnagyobb súllyal az OTP, a Mol, a Richter, a Magyar Telekom valamint az Egis szerepel, míg a legnagyobb befolyással a Rábában, illetve az Állami Nyomdában rendelkeznek a magánnyugdíjpénztárak.

A magánnyugdíjpénztárak több mint hárommillió tagja közül csaknem százezren maradtak tagok azt követően, hogy a második pillér megszüntetéséről tavaly törvényt hoztak. A jogszabályok alapján a magán-nyugdíjpénztári tagoknak 2011. január 31-ig kellett nyilatkozniuk akkor, ha továbbra is magán-nyugdíjpénztári tagok akartak maradni. A Stabilitás Pénztárszövetség korábbi tájékoztatása szerint 2,3-2,5 millióan számíthatnak kisebb-nagyobb mértékű reálhozamra.