Jöhetnek az euróhitelek?

A bankszövetséggel egyetértésben újra lehetővé tenné az euróalapú lakossági jelzálog-hitelezést, és új otthonteremtési programot indítana a kormány. Cserébe ugyanakkor elvárná, hogy a bankok növeljék aktivitásukat.

Nem egészen egyévnyi szünet után újra lehetővé tenné lakossági euróalapú lakáshitelek nyújtását a kormány – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján lévő közleményből. A dokumentum szerint hamarosan törvényváltoztatással tennék lehetővé, hogy újra lehessen felvenni euróhitelt lakáscélra.

Az egyéb feltételekre ugyanakkor nem tér ki a közlemény, így nem lehet tudni, mikortól lépne hatályba a változtatás, és azt sem, mekkora maximális finanszírozási hányadot engednének a pénzügyi szolgáltatóknak. (A forinthiteleknél a fedezetül felajánlott ingatlan forgalmi értékének 75 százalékáig mehetnek el a hitelintézetek.) Az euróalapú hitelezés visszaállítása nagyjából 200-250 bázispontos kamatelőnyt jelenthetne a háztartásoknak, hiszen az MNB által kalkulált átlagos ráta tavaly júliusban kevéssel hat százalék fölött mozgott.
Kérdéses ugyanakkor, hogy az euróalapú kölcsönök menynyiben járulnának hozzá a lakáshitelezés élénküléséhez, hiszen ott nem elsősorban a kínált kamatok nagysága, hanem a kereslet hiánya jelenti a viszszatartó erőt.

Az NGM közleménye szerint kézzelfogható közelségben lehet egy olyan jogszabály megalkotása is, amely a svájci frankban eladósodott lakáshitelesek számára jó időre rögzítené a törlesztési árfolyamot. Ez utóbbi elem ugyanakkor nagy meglepetést nem jelent, hiszen az elmúlt hetekben egy ilyen lépés lehetőségéről többször is szó esett. A tervek szerint az adósnak több évig egy előre meghatározott árfolyamon kellene törleszteni a részleteket, és az átmeneti időszak leteltével a piaci árfolyam mozgásából fakadó különbözet alapján el kellene számolnia a kölcsönfelvevőnek. Ha a frank árfolyama idő közben a törlesztési érték fölé kúszna, az ügyfélnek többlet fizetési kötelezettsége keletkezne, ellenkező esetben pedig jóváírnák számára a különbözetet.

A következő lényegi lépést egy új otthonteremtési program elindítása jelentené. Ennek részleteiről nem lehet mit tudni, ám a jelenleg elérhető támogatott lakáshitel-konstrukcióhoz képest nyilvánvaló, hogy nagy előrelépésre van szükség az értékelhető volumenű finanszírozáshoz. A most hatályos rendelet ugyanis nagyon szűk határokat szab a kölcsönfelvevőknek: a támogatást például csak új lakás vásárlására, építésére vagy felújításra lehet igényelni. Emellett a megvásárolt lakás értéke Budapesten és a megyei jogú városokban legfeljebb 25, máshol legfeljebb 20 millió forint lehet. Ezenkívül támogatott csak olyan 35 év alatti személy lehet, akinek házas- vagy élettársa sem idősebb ennél, vagy olyan, legalább három gyermeket nevelő, aki 45 év alatti, és házas- vagy élettársa sem idősebb ennél. A most hatályos rendelet az állampapírkamatokhoz, illetve a hitel céljától, a támogatott korától és gyermekeinek számától függően referenciakamathoz köti a dotáció arányát.

A bankok számára többnyire kedvező változtatásokért cserébe azt kéri a kormány – és erről megállapodnának a Magyar Bankszövetséggel –, hogy a hitelintézetek aktívabban vegyenek részt a kis- és középvállalkozások finanszírozásában, abban, hogy a cégek hitelhez jussanak. A bankok ugyanis a tárca szerint még most is tovább szigorítják a hitelkondíciókat, így hiába is szeretne felvenni sok kisvállalkozás hitelt, a bankok sokukat visszautasítják, ez pedig visszafogja a gazdasági növekedést.

euróalapú lakossági ingatlanhitelezés engedélyezése

banki állampapír-kereslet növelése

kis- és középvállalkozói szektor intenzívebb finanszírozása

otthonteremtési program elindítása

életpálya-előtakarékosság ösztönzése

euróalapú lakossági ingatlanhitelezés engedélyezése

banki állampapír-kereslet növelése

kis- és középvállalkozói szektor intenzívebb finanszírozása

otthonteremtési program elindítása

életpálya-előtakarékosság ösztönzése Állami tervek A kabinet megállapodást akar kötni a bankszektorral, amely a hitelintézetek állampapír-vásárlásait (vagyis az állam finanszírozását) kiszámíthatóvá, stabillá tenné, de ez figyelembe venné a bankok jövedelmezőségét, és azt, hogy a gazdasági növekedés felpörgéséhez nélkülözhetetlen a hitelezés beindítása. -->