Jót tesz a válság? - Az ÁKK a hazai lakosság pénzére pályázik

A korábbi dollárkötvény kibocsátáshoz a megfelelő sztorit a Széll Kálmán terv és annak kedvező fogadtatása biztosította, de a befektetők várják a konkrét kormányzati intézkedéseket is – fogalmazott Pleschinger Gyula. A dollár mellett azért döntöttek, mert ez tűnt a leglikvidebbnek, és ebben keresik leginkább a befektetési lehetőséget.

A hazai piacon az ÁKK durván 150-170 milliárddal előbbre jár a kötvénykibocsátások terén a túljegyzések jelentette keresletnövekedés miatt időarányosan, diszkont kincstárjegyekből pedig 250 milliárddal többet adtak el, mint amit terveztek.

Az ÁKK vezérigazgatója úgy látja, az európai adósságválság ugyanakkor egyelőre akár Magyarország malmára is hajthatja a vizet, mert eltolódhat a finanszírozási kedv a sokkal fegyelmezettebben gazdálkodó kelet-közép-európai országok felé. Az államadósság mértékének az alkotmányos korlátozása is a befektetői bizalmat növelheti.

Idén 530, jövőre pedig 250 milliárd forintot költenek a költségvetés folyó kiadására a nyugdíjpénztári vagyonból. Ezt olyan ütemben kell értékesíteni, hogy határidőre rendelkezésre álljanak az összegek, miközben vagyonvesztés sem történik. A kockázati tőketársaságokat és a zárt végű alapokat feltehetőleg célszerű a folyamat végére hagyni, mert ezeket csak hosszas tárgyalások eredményeként lehet értékesíteni. A tervek szerint független vagyonértékelővel méretik fel a portfóliót, miután a hosszabb távra tervezett nyugdíjpénztári befektetések viszonylag gyors értékesítése a legnagyobb gondosság mellett is valamekkora veszteséggel járhat.

Az így meghatározott likvidálási értékhez próbálják majd tartani magukat. Abban is gondolkodnak, hogy ha egy részvény vonatkozásában jelentősebb mennyiség áll össze, akkor akár a részvény kibocsátójával közösen is lehet valamilyen tranzakciót végrehajtani.

Az Államadósság-kezelő Központ komoly versenyben van a kereskedelmi bankokkal a lakossági források megszerzése érdekében, ám a vezérigazgató szerint az ÁKK-nak ebben hendikepje van, mert a marketing-költségvetésük nem tesz lehetővé annyi hirdetést, mint amennyit egy bank megvásárolhat. Ez annak ellenére így van, hogy a hazai források bevonása korlátozhatná a devizában való eladósodást, és mérsékelné a kockázati felárat. Idén már jelentősebb a marketing-büdzsé, de a közbeszerzés így is nehézkesebbé teszi a folyamatot – mondta a Gazdasági Rádióban Pleschinger. A második félévben azért már markánsabban meg tudnak majd jelenni az állampapírok a befektetői piacon.