Romániai bank után érdeklődik az OTP

Romániában konkrét célpontja is van a hitelintézetnek – tette hozzá, ám kijelentette, hogy nem az MKB Bank érdekeltségéről van szó. (A Romexterráról a napokban jelent meg egy hír a helyi sajtóban, amely szerint az MKB Bank néhány éven belül értékesíteni kívánja a hitelintézetet.)

Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese a romániai célpont kapcsán annyit árult el: az mérlegfőösszegét tekintve éppen nagyobb az OTP helyi érdekeltségénél, és ha sikerül megszerezni, az OTP Bank Romania a jelenlegi 14-15. helyről a 10.-11. helyre léphet elő az eszközállomány szerinti rangsorban.

Csányi Sándor a terjeszkedési tervek kapcsán kifejtette: az OTP Bank elsősorban azokban az országokban vizsgálja az akvizíciós lehetőségeket, ahol már jelen van érdekeltségein keresztül. Tartósan – tette hozzá - csak akkor lehet jövedelmezően működtetni egy bankot, ha annak üzemmérete eléri a szükséges szintet. Újságírói kérdésre válaszolva közölte: az OTP Bank nem tervezi eladni egyetlen külföldi leánybankját sem.

Megszavazták a tulajdonosok a részvényenként 72 forintos osztalékot az OTP Bank mai, éves rendes közgyűlésén. Ez a névértékre vetítve 72 százalékos mértéket jelent. A részvényesek csaknem egyhangú, 99,8 százalékos szavazati aránnyal döntöttek az osztalék kifizetése mellett, és elfogadták az éves beszámolót is.

A ténylegesen kifizetett osztalék mértéke ugyanakkor minimális mértékben bár, de meghaladja majd a részvényenkénti 72 forintot, mert a saját részvények után járó részt a bank felosztja a részvényesek között.

Bencsik László vezérigazgató-helyettes a hitelintézet pénteki közgyűlésén kijelentette, a kelet-európai országokban változatlanul jóval magasabb ütemű növekedésre lehet számítani, mint Nyugat-Európában, ezért az OTP Bank a régió lehetőségeit tekintve optimista. A válság előtti növekedési ütem ugyanakkor – tette hozzá – rövid távon nem tér vissza.

Azokban az országokban, ahol az OTP csoport jelen van, a hitelpiac bővülése a bank kalkulációi szerint összességében 12-13 százalékos lehet a 2012 és 2015 közötti időszakban. Az egyes országok között ugyanakkor lehetnek komoly eltérések a hitelezés növekedését illetően: így például az átlagnál nagyobb bővülés lehet Oroszországban, Ukrajnában és Romániában, viszont szerényebb mértékű Magyarországon. Ennek oka – mutatott rá Bencsik László – egyrészt a gazdasági növekedés üteme közötti különbségekben, illetve az eltérő bázisban keresendő. (Ez utóbbi a magyar piacon már viszonylag magas.)