Veszik Kínában az aranyékszert, mint a cukrot

Az arany árfolyama az első negyedévben a március 31-ei londoni fixing alapján 2,4 százalékkal, 1439 dollárra növekedett unciánként. Az elmúlt két év negyedéveiben átlagosan elért 6,2 százalékos növekedéshez képest ez szerény teljesítménynek tűnhet, mindazonáltal a sárga fémben rejlő következetesség és erőteljes trendszerű növekedés nagyban hozzájárult ez idő alatt a befektetői portfoliók biztonságának megőrzéséhez.

Az év első negyedévét az észak-afrikai politikai válság, az európai adósságproblematika és a japán természeti katasztrófa együttes eredményeként a piacok volatilitásának emelkedése jellemezte, de nem úgy az arany esetében. Az aranyárfolyam volatilitása 13 százalékra csökkent, az elmúlt 20 évben átlagosan számított 15,8 százalékkal szemben. Egyidejűleg jól visszaadja az arany kockázatcsökkentésben megtestesülő legfőbb erényét az is, hogy minden fontosabb árupiaci termékkel szemben az arany volatilitása bizonyult az év első három hónapjában a legkisebbnek.

A WGC által figyelemmel követett tőzsdén kereskedett alapoknál (Exchange traded funds, ETF) az idei év első negyedében a kivétek mindösszességében meghaladták a betéteket. Az adatokból ugyanakkor kiolvasható, hogy a kivétek főként az amerikai és brit alapokat érintették, ezzel szemben az európai és ázsiai ETF-ek iránti kereslet növekedett. Az ETF-készletek összvolumene március végén 2110,3 tonna volt, ami 97,6 milliárd dolláros árfolyam szerinti értéket képviselt.

A befektetési érmék és rudak iránti kereslet az első negyedévben továbbra is erősnek mutatkozott. Az elemzés különösen kiemeli a Kínában fokozódó befektetői keresletet, ahol a tavalyi utolsó negyedévben mért 236,6 tonna után 2011 első negyedében 278,5 tonna befektetési aranyat vásároltak a befektetők. E tekintetében növekvő tendenciát mutat több meghatározó ázsiai ország (India, Vietnám, Tajvan) is, de Európában és Észak-Amerikában is nőtt az érmék és rudak iránti kereslet.

Az ékszeripari kereslet adatai időben késleltetve érkeznek, így e tekintetben az elemzés a 2010-es utolsó negyedév statisztikáival foglalkozik. Az arany ékszerek iránti kereslet 2010 egészében 2060 tonnát tett ki, ami az előző évvel összevetve 17 százalékos növekedést jelent. Értékben kifejezve a kereslet a 2009-es 55,5 milliárd dollárról a másfélszeresére, 81,1 milliárd dollárra növekedett. A rendkívül erőteljes növekedés mögött főként India áll, ahol éves összehasonlításban 303 tonnáról 746 tonnára nőtt az arany ékszerek iránti vásárlási kedv.

Figyelemre méltó a kínai ékszerkereslet növekedése is, amely mindössze az indiai adatok fényében tűnik csak halványabbnak. A kínai 13,6 százalékos növekedés azért is említésre méltó, mert azt követően került rá sor, hogy Kínában a világon egyedülállóan 2009-ben is növekedett már a fogyasztók ékszervásárlási kedve. A folytatódni képes trend mintegy megerősíti ennek a régiónak a jelentőségét a globális aranypiac tekintetében.

Az ipari felhasználás 2010-ben 12,4 százalékkal, 373 tonnáról 420 tonnára bővült, jelezve ezzel a 2008-2009-es recesszió sújtotta periódusból való kilábalást. 2011 első negyedévére vonatkozólag változatlanul a pozitív trendet erősítő hírek érkeznek az elektronikai és félvezetőgyártók felől.

Az intézményi szektor az előzetes adatok szerint folytatta a tavalyi évben már látottakat, és várhatóan megmaradt az idei év első három hónapjában is nettó vásárlónak az arany piacán. Míg 1989 és 2007 között a jegybankok évente átlagosan 400-500 tonna eladott arannyal jelentős kínálati nyomást gyakoroltak a nemesfém árfolyamára, 2008-ban megfeleződött a piacra kerülő intézményi aranymennyiség, 2009-ben pedig már csak 30 tonna arany került eladásra. Végül 2010-ben az aranytartalékok 21 éven át tartó fokozatos csökkentése után először vásároltak a jegybankok több aranyat (87 tonnát), mint amennyit eladtak, és ezzel eltűnt a piac kínálati oldaláról egy jelentős forrás is egyben.