Frankhitelesek: Svájc kezében a sorsunk

Az Európai Központi Bank (EKB) az elemzői várakozásokkal összhangban, nem emelte a jegybanki alapkamatot csütörtöki ülésén, azonban a jegybank által alkalmazott korábbi szigorú retorika most elmaradt. Jean-Claude Trichet nem mondta, hogy éberen őrködnének az árstabilitás felett, így nem várható, hogy a jegybank a jövő hónapban emelje a kamatot.

Trichet kommentárja után az euró gyengülni kezdett a vezető devizákkal szemben, ugyanis a legtöbben szigorúbb kommentárt vártak, ez pedig negatívan érintette a hazai frankhiteleseket is. A svájci frank ára elérte a 210 forintot csütörtök este.

Mint ismert, az EKB áprilisban emelte a jegybanki alapkamatot a történelmi legalacsonyabb szintről, 1 százalékról 25 bázisponttal a felerősödő inflációs kockázatok miatt. A jegybank elsősorban az energia- és nyersanyagárak emelkedése miatt aggódott.

Az euró az elmúlt hetekben egyre távolabb került a lélektani 1,3-as szint környékéről, és a technikailag fontos 1,308-as kurzustól a svájci frank ellenében, és egyre közelebb a történelmi mélypontjához, az 1,24 körüli szinthez. Az euró/frank 1,266 körül áll a bankközi devizapiacon.

Közben a Svájci Nemzeti Bank (SNB) egyelőre nem változtatott a megcélzott kamatszinten: 0 és 0,75 százalék között hagyta, 0,25 százalékos céllal márciusban. Az SNB csak 3 havonta ül össze, hogy döntsön az irányadó kamatról, így a következő ülés júniusban lesz. A márciusi kamatdöntésen egyhangú döntés született az alacsony kamat mellett, azonban a jegybankárok kiemelték, több éven keresztül nem tartható fenn a laza monetáris politika.

Philipp Hildebrand, az SNB Kormányzója azonban április végén felfelé mutató inflációs kockázatokra hívta fel a figyelmet. Kiemelte, hogy az emelkedő nyersanyagárak veszélyeztetik az árstabilitást. Hildebrand szerint az erősödő svájci frank megvédte a gazdaságot az inflációtól, azonban a frank gyorsabb gyengülése negatív lehet.

Ennek tükrében nem lenne meglepő, ha az SNB már júniusban emelné az alapkamatot – lassan, de követve az EKB politikáját –, azonban az infláció továbbra is az árstabilitást jelentő zónában van. Márciusban a svájci infláció 1 százalék volt, amely negatív meglepetést jelentett. Az elemzők áprilisra 0,6 százalékos pénzromlást várnak éves alapon Svájcban. Az adatokat május 10-én ismerhetjük meg.

A kamat emelése (és az infláció tartós emelkedése) ellen szól, hogy az olaj ára 10 százalékkal esett két nap alatt, azonban az egyelőre nem látszik, hogy mennyire lesz tartós ez a trend, ugyanis jelentős kockázatok, például a közel-keleti eseményeket övező feszültségek nem tűntek el. Az Amerikában irányadó WTI olaj hordónkénti ára 110 dollárról 100 dollár alá esett, és 95 dolláron is megfordult. Az Európában használatos Brent típusú olaj 120 dollár feletti hordónkénti árfolyamról 110 dollár alá esett, és pénteken 205 dolláros árfolyamon is járt. Amennyiben az olaj ára nem kezd el újra jelentősen emelkedni, az megjelenhet a csökkenő inflációs várakozásokon keresztül.

Ennek tükrében Hildebrand nem biztos, hogy hozzányúl a kamathoz júniusban akkor sem, ha kissé kedvezőtlen inflációs adat érkezik.

Fontos esemény lesz, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) a mennyiségi monetáris könnyítés második felvonásának lejártával mit lép az év közepén. Ha a dollár nem gyengül tovább, úgy az is kellemes meglepetés lehet a döntéshozóknak. Talán ezt is megvárja az SNB vezére.

Azonban, ha júniusban mégis szigorít az SNB – amelyre egyes elemzők szerint jelentős esély van –, akkor a jelenleginél kedvezőtlenebb frankárfolyamra is fel kell készülni. A svájci gazdaság ugyanis remekül teljesít, és az erősödő árfolyam sem ölte meg a növekedést. Sőt, Hildebrand azt mondta: „annak ellenére, hogy a frank továbbra is folytatta erősödését, a svájci gazdasági növekedés sokkal erőteljesebb, mint várni lehetett”.